A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

APRÓSÁGAINK A TERMÉSZETBEN

Végtelenül sok apró élőlény, „apróság” él Földünkön és országunkban is. Maradva hazai földön, és szivacsokkal, medúzákkal, férgekkel, alsórendű rákokkal nem foglalkozva, a látványos állatok világából mutat be ilyen apróságokat a menüpont tartalma, főként a védett és az inváziós fajok tükrében.

Mintegy 35.000 fajt számláló felsőrendű rovarvilágunkból 290 lepkefaj (köztük 43 araszoló), 206 bogárfaj (köztük 53 cincérfaj, 35 futrinkafaj), 32 egyenesszárnyúfaj, 22 szitakötőfaj, 21 hártyásszárnyúfaj (méhek, darazsak), 17 recésszárnyúfaj, 20 kérész- ill. álkérészfaj, 6 hangyafaj bolyai (fészkei) és további 23 rovarfaj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, nagyrészük védett. Fokozott védettség csak kis hányadukra, például a lepkékből 28 fajra, a bogarakból 12 fajra, a szitakötőkből 5 fajra, az egyenesszárnyúakból 4 fajra, összesen 55 rovarfajra vonatkozik. Fokozottan védett 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel a lepkék közül 8 faj (például ezüstsávos szénalepke, magyar boglárka, magyar gyopárbagoly, sztyeplepke), a bogarak közül 1 faj (a remetebogár). Ez a kilenc faj a hazai rovarok legdrágábbja.

A hazai rovarfajok zöme azonban nem védett, kezdve például a levéltetvekkel és folytatva a sort a szúnyogokon keresztül a közismert cserebogárig és a fenti képen látható európai hétpettyes katicabogárig (forrás: Pixabay). Mindamellett van több mint 100 idegenhonos rovarfajunk, köztük számos inváziós faj, egyik az alábbi fotókkal bemutatott, lakóépületen januárban megjelent harlekinkatica (ázsiai katicabogár, keserűkatica) apróság (fotók: dr. Temesi Géza). Először az USA-ba, majd nyugat-európai országokba hurcolták be levéltetvek elleni biológiai védekezésre. Sokkal falánkabb, mint őshonos európai katicabogarunk, melyet kiszorít élőhelyéről. 

Rovaraink kifejezetten apróságok. Legnagyobb bogarunk a 3-8 cm testhosszúságú védett nagy szarvasbogár hímje, legnagyobb lepkénk a védett nagy pávaszem. A rovarvilágnak nagy jelentősége van az élővilág egészében a faji sokféleség szempontjából, az állatvilág táplálékláncában, a növények beporzásában, az elhalt élőlények eltűntetésében. Folyamatosan új fajok kerülnek felfedezésre, ugyanakkor pusztulnak is a rovarok emberi közreműködéssel. Az utóbbi két évben nem védett fajok, 2020-ra a tavaszi álganéjtúró bogár, 2021-ben a kacsafarkú szender lepke az év rovara országunkban.

Az ízeltlábúak közé tartoznak a pókok és a rákok is. 16 pókfaj védett, köztük a legnagyobb az óriás-keresztespók és a szongáriai cselőpók („mérges pók”), vízi életmódhoz alkalmazkodott a búvárpók. Nem védett pókfajaink száma 1.000 feletti. 3 rákfajunk védett, legnagyobb rákunk közülük a folyami rák a hím 18-20 cm-es hosszával. 7 idegenhonos inváziós rákfaj van az országban, a rákpestis közülük terjedő kórokozója pusztítja az őshonos rákokat.

Apró élőlényeink körében 2 kagylófaj és 42 csigafaj is védett, utóbbiak közül a dobozi pikkelyescsiga és a fekete bödöncsiga fokozottan. Legnagyobb csigafajunk a védett éti csiga, amely az egyetlen 2.000 Ft/egyed (legalacsonyabb természetvédelmi értékű) védett faj. Sok nem védett csigafajunk létezik, van inváziós csigánk (spanyol meztelencsiga), és terjednek inváziós kagylófajok is (például a vándorkagyló).

Az apró emlősök közül mind a 8 cickányfajunk (erdei, mezei, törpecickány stb.) és egy egérfaj (a törpeegér) védett, a csíkos szöcskeegér pedig 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett. A többi hazai egérféle, szöcskeegérféle fajok nem védettek. A (mezei) hörcsög védett fajunk. Az erdei és a mezei pocok nem védett, a csalitjáró pocok védett, az északi pocok 500.000 Ft/egyed értékkel fokozottan védett. Fokozottan védett az erdei pele is, és védett az apró mogyorós pele, utóbbit lásd a képen az évszázados kerítésen (fotó: dr. Temesi Géza). A vakond kertészek által üldözött védett kisemlős fajunk. Apró emlősfajaink a denevérek, valamennyi hazai fajukat védjük. 20 védett és 8 fokozottan védett denevérfajunk van, utóbbiak között az óriás-koraidenevér 500.000 Ft/egyed, 2 faj pedig 250.000 Ft/egyed értékkel. Számos fajuk gyakori, például a rőt koraidenevér és a közönséges denevér. Legapróbbak a bajuszos denevér, a törpedenevér fajok, a kis patkósdenevér és a nimfadenevér.

Halaink közül a legkisebb a Tiszán és a Tisza-tó vízében élő pár cm-es kaukázusi törpegéb idegenhonos fenékhal. Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló halfajaink mintegy fele apró termetűnek mondható, 15 cm-t jellemzően nem meghaladó testhosszal. Példa lehet a 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett lápi póc, vagy a 100.000 Ft/egyed értékű fokozottan védett felpillantó küllő, a védett halfajok közül pedig a botos kölönte, a fürge cselle, a kurta baing, a sujtásos küsz, a szivárványos ökle, a törpecsík (kőfúró csík) stb. Őshonos nem védett, nem is fogható apró halunk a vágó durbincs és a bodorka. Apró inváziós halfajunk a kb. 10 cm nagyságúra nővő kínai razbóra.

Madárapróság a fokozottan védett csíkosfejű nádiposzáta 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel, további 13 poszátafaj védett, köztük a kis poszáta. Apró fokozottan védett madarunk a ritka kis légykapó, védett a sárgafejű és a tüzesfejű királyka, a képeken látható ökörszem és vörösbegy (fotók: Zámbóné Miskolczi Tímea), a kékbegy, a szürkebegyek, az őszapó, a cinegék (8 védett faj), a csicsörke és a csíz. Ugyancsak védett madárapróság a tengelic és a tücsökmadár 3 faja. A mezei és a berki veréb védett, a házi veréb az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj.

Lehet folytatni a példákat a fakuszokkal és a csuszkával (védettek), a fülemülékkel (1 faj fokozottan védett, 2 faj védett), a füzikékkel (6 faj védett, 3 faj az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős), a gezékkel (3 fajuk védett) és a zsezsékkel (2 fajuk védett), a kenderikékkel (2 védett faj), a pityerekkel (6 fajuk védett) és a pintyekkel (3 fajuk védett), a fokozottan védett és 500.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű sziki pacsirtával stb. attól függően, hogy hol húzzuk meg az apróságtartomány testi mérethatárát.

Magyarországon mindegyik őshonos kétéltű- és hüllőfaj kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. 18 kétéltű fajunk nagyrészt aprótestűnek mondható. Példa lehet a védett zöld levelibéka, mocsári béka, barna ásóbéka, kecskebéka, vöröshasú unka, pettyes gőte, vagy az egyetlen fokozottan védett alpesi gőte. A védett zöld varangy 2021-ben az év kétéltűje, a barna varangy pedig a képen látható (fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea).

A hüllőket illetően a gyíkfajaink között vannak kifejezetten aprótestűek, például a fokozottan védett pannon gyík (magyar gyík) 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel.

Gerinces apróságaink és egyáltalán valamennyi apróság tekintetében a fent nevezett 1 emlős- és 1 madárfaj 1-1 millió forintos egyedértékükkel a legdrágábbak számunkra.

Apróságok a kifejlett apró és nagyobb élőlények világra jött és mozgó apró utódai is:

rovarok petéből kikelt lárvái,

póktojásból kifejlődő nimfa-imágó,

csigák, kagylók lárvái,

emlősfajok megszült kölykei,

halivadékok, halporontyok,

madártojásból kikelt madárfiókák,

kétéltűek esetében az ebihalak (lárvaállapot),

tojásból kikelt kis gyíkok.

A biológiai sokféleséghez hozzátartozik a fajok testtömeg és testméret szerinti különbözősége, sokfélesége is: országunk vadon élő állatvilága viszonylataiban (a szabad szemmel nem jól látható tartománnyal nem számolva) a milligrammban - grammban, illetve milliméterben - centiméterben mérhetőktől a százkilogrammban (mázsában), illetve méterben mérhetőkig. A hazai vadon élő állatfajok ezen világában a felvázolt „apróságok” - a rovaroknak köszönhetően - az összes fajszám meghatározó részét alkotják, ezért a természet általános védelmének illetve kiemelt oltalmának különösen fontos területét jelentik. Oltalmazzunk szorgalmasan, mint a hangyák!

2021. március © Dr. Temesi Géza