VÉDETT TERMÉSZET
A TERMÉSZET VÉDELME – VÉDETT TERMÉSZET
Gyérülnek erdeink, fogyatkoznak a fák. Lesi a fejsze már a jegenye sudarát. Hány tölggyel leszek árvább, hány lombbal még kopárabb, míg egy szép napon engem is kivágnak (részlet Rónay György verséből).
A TERMÉSZET a jogban alapvetően I.) természeti érték és II.) természeti terület kategóriákkal szerepel.
I.) A TERMÉSZETI ÉRTÉK lehet élettelen és élő.
Élettelen természeti értékek az ásványok, a kőzetek és a barlangok,
élő természeti értékek pedig a vadon élő növények, gombák és állatok.
A talaj természetvédelmi szempontból a természet sajátos környezeti képződménye, amely élettelen természeti érték és mikroorganizmusok összetett rendszere.
A természeti értékek természetvédelmi oltalmának, védelmének különböző jogforrásai és fokozatai lehetnek; lásd a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt (Tvt.).
A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK a védelem jogforrása illetve fokozatai szerint lehetnek:
1. általános védelem alatt (Tvt. II. Rész),
2. kiemelt oltalom alatt (Tvt. III. Rész).
A kiemelt oltalom alatt álló természeti érték lehet:
a) rendelettel [13/2001. (V. 9.) KöM rendelet] védetté nyilvánított,
b) törvény erejénél fogva (ex lege) védett (barlangok),
c) rendelettel [13/2001. (V. 9.) KöM rendelet] fokozottan védetté nyilvánított,
d) az a) pont alatt nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj [Lásd: 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet].
II.) A TERMÉSZETI TERÜLET a természeti értékek által elfoglalt földrajzi térség, az élettelen természeti értékek előfordulási helye és a vadon élő természeti értékek élőhelye.
A természeti területek természetvédelmi oltalmának, védelmének különböző jogforrásai, fokozatai és irányultságai lehetnek; lásd a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt (Tvt.).
A TERMÉSZETI TERÜLETEK a védelem forrása, fokozatai, célja szerint lehetnek:
1. általános védelem alatt (Tvt. II. Rész),
2. kiemelt oltalom alatt (Tvt. III. Rész).
A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló természeti terület a védelem jogforrása és fokozata szerint lehet:
a) egyedi jogszabállyal (miniszteri rendelettel) védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti terület,
b) egyedi jogszabállyal (önkormányzati rendelettel) védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti terület,
c) törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp, szikes tó, forrás, víznyelő, kunhalom, földvár - egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított természeti területen kívül),
d) egyedi jogszabállyal (miniszteri rendelettel) fokozottan védetté nyilvánított védett természeti terület,
e) törvény erejénél fogva (ex lege) fokozottan védett természeti terület (nemzeti park természeti övezete, bioszféra rezervátum és erdőrezervátum magterülete),
f) európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó terület) – Natura 2000 terület.
A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló terület a védelem céljának megfelelően lehet:
- nemzeti park (NP) - mindig országos jelentőségű,
- tájvédelmi körzet (TK) - mindig országos jelentőségű,
- természetvédelmi terület (TT) - országos vagy helyi jelentőségű,
- természeti emlék (TE) - országos vagy helyi jelentőségű.
A fenti 4 védett természeti területi alapkategória egymással területi átfedésben nem lehet, lehet azonban területi átfedésük Natura 2000 területtel. A 10 nemzeti park után a legnagyobb összes kiterjedést a tájvédelmi körzetek képviselik.
Az országban 39 tájvédelmi körzet (TK) van összesen közel 337 ezer hektár területtel (2020).
„A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.”
Lásd Tvt. 28. §!
A védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelői a működési területükön lévő nemzeti parkról elnevezett nemzeti park igazgatóságok, amelyek a következők:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI), Jósvafő;
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), Csopak;
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), Eger;
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI), Pécs;
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), Budapest;
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), Sarród;
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI), Debrecen;
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), Kecskemét;
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI), Szarvas;
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI), Őriszentpéter.
A védett természeti értékek és területek keresőfelületét lásd az állami természetvédelem hivatalos honlapján, többek közt az alábbiak szerint:
http://www.termeszetvedelem.hu/?pg=vf
http://www.termeszetvedelem.hu/orszagos-jelentosegu-egyedi-jogszaballyal-vedett-termeszeti-teruletek
http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-teruletek
2020. június © Dr. Temesi Géza
