TERMÉSZETI TERÜLETEK
TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS KIJELÖLÉSÜK
A természetvédelmi jog a természeti értékek és területek, tájak és élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmét kívánja biztosítani. A természeti terület megnevezés kétféle módon értelmezhető:
1) kiemelt oltalom alatt nem álló, általános védelem alá tartozó természeti területek megnevezéseként szűkebb értelemben;
2) tágabb gyűjtőfogalomként, ami magában foglalja az általános védelem alá tartozó természeti, valamint a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló védett természeti és Natura 2000 területeket.
Az írás első része a szűkebb fogalomként értelmezett, kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló természeti területek és azok kijelölésének a kérdésével foglalkozik, második része pedig rálátást nyújt a tágabb gyűjtőfogalom tartalmára, a természet területi védelmére.
A TERMÉSZETI TERÜLETEK KÉRDÉSE
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) az alábbiak szerint határozza meg a természeti terület és a kapcsolódó természetközeli állapot fogalmait:
4. § b) természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek;
4. § d) természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.
A Természeti területek körének meghatározása cím alatt a Tvt. 15. § (1) bekezdése szerint természeti területnek minősül, ha a 4. § d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld;
b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy nem áll bányaművelés alatt;
c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.
A Tvt. 5. § (2) bekezdése alapján a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe és hasznosíthatók, hogy a természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége és a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A 13. § (1) bekezdés szerint ha természeti területen gazdasági tevékenység (vadgazdálkodási - vadászati, halászati - horgászati stb.) gyakorlásának módja a természet védelméhez fűződő érdekeket sérti vagy veszélyezteti, a természetvédelmi hatóság a tevékenység korlátozását vagy megtiltását kezdeményezi. A 17. § (2) bekezdése előírja, hogy a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A 21. § (1) bekezdése szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A Tvt. további törvényi előírásokat is tartalmaz a természeti területekre, lásd a törvény II. Részében.
A 15. § (2) és (3) bekezdései pedig kimondják, hogy az (1) bekezdés hatálya alá tartozó természeti területek jegyzékét a természetvédelemért felelős miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együtt közzéteszi, amit az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.
A védett természeti illetve a Natura 2000 területeken kívüli, a törvényi feltételeknek megfelelő további természeti területek jegyzéke még nem került közzétételre, amire szükség volna. Becsléseink alapján hétrégiós országunk területének kb. 5 %-át, közel 500.000 ha-t lehetne kijelölni a természet általános védelme alá tartozó fent vázolt természeti területként.
A természeti terület témakörhöz közvetlenül kapcsolódik a védett természeti területek témája. A következő cím alatti ismertető a természet területi védelmét tekinti át.
Fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea
A TERMÉSZET TERÜLETI VÉDELMÉNEK VÁZLATA
A területi védelem fokozatai és csoportosítása
1. Általános védelem
1.1. Természeti terület
1.2. Táj
1.3. Élőhely
2. Kiemelt természetvédelmi oltalom
2.1. Natura 2000 terület (az EU ökológiai hálózata)
2.2. Védett természeti terület
2.3. Fokozottan védett természeti terület
2.4. Védőövezet
A 2.1. és a 2.2. illetve a 2.1 és a 2.3. között átfedések lehetnek és vannak.
Védett természeti területi kategóriák
1. Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti területek:
1.1. nemzeti park [NP] három övezettel
1.1.1. természeti övezet
1.1.2. természetkímélő hasznosítás övezete
1.1.3. szolgáltató övezet
1.2. tájvédelmi körzet [TK]
1.3. természetvédelmi terület [TT]
1.4. természeti emlék [TE]
1.5. másodlagos kategóriák
1.5.1. bioszféra-rezervátum
1.5.2. erdőrezervátum
1.5.3. tudományos rezervátum
1.6. védőövezet
Az 1.1., 1.2., 1.3. és 1.4. alatti védett természeti területek vagy azok részei egyedi jogszabállyal fokozottan védetté nyilváníthatók.
2. Törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti területek (az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti területeken kívül):
2.1. forrás (=TE)
2.2. víznyelő (=TE)
2.3. földvár (=TE)
2.4. kunhalom (=TE)
2.5. láp (=TT)
2.6. szikes tó (=TT)
3. Törvény erejénél fogva (ex lege) fokozottan védett természeti területek:
3.1. nemzeti park természeti övezete
3.2. bioszféra-rezervátum magterülete
3.3. erdőrezervátum magterülete
4. Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti területek:
4.1. természetvédelmi terület (TT)
4.2. természeti emlék (TE)
4.3. védőövezet
Kapcsolódó ismeretként szolgálhat a természet területein és azokon kívül is létező vadon élő növény- és állatfajok mint természeti értékek természetvédelmi nézőpontú csoportosítása. A honosság szempontjából vannak őshonos, meghonosodott, idegenhonos és idegenhonos inváziós fajok. A természetvédelem fokozatai alapján általános védelem alatt álló, védett, fokozottan védett, és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajokat különítünk el. Vadon élő honos fajainknak természetes élőhelyekre, a természet területi védelmére van szükségük.
2021 nyarán © Dr. Temesi Géza
