HÍREK 2015
Járművel közlekedés a természetben
2015.12.09.
Sok kárt okoznak a természetben, védett természeti területeken, erdeinkben a terepmotorosok, aminek az oka részben a jogi tájékozatlanság.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdés j) pontja szerint védett természeti területen a járművel történő közlekedéshez az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járművei kivételével a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
További korlátozásokat tesz lehetővé a 37. § (1) és (2) bekezdése.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 92. §-a a következőképpen szabályoz.
Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. Járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki, a kijelölés az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozható.
Szigorú korlátozást ír elő a törvény 2013. évi módosítása. A 92/A. § szerint erdőben quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral közlekedni tilos. Az erdészeti szakszemélyzet segédmotoros kerékpárral vagy közúti forgalomba helyezett legfeljebb 500 cm³ hengerűrtartalmú motorkerékpárral munkavégzés céljából azonban közlekedhet.
A természetvédelmi őrök a 2012. évi CXX. törvényben foglalt, valamint 1997. évi CLIX. törvény 12. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alatti intézkedéseket alkalmazhatják a jogellenes terepi motorozás és más járművel közlekedés esetén, a konkrét jogsértéstől függő különböző jogkövetkezmények alkalmazásával.
Dr. Temesi Géza
Párizsi klímacsúcs
2015.12.06.
November 30-án hétfőn kezdődött az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban, amelyen 195 ország vesz részt mintegy 150 állam- és kormányfővel. A konferencia célja történelmi jelentőségű globális klímavédelmi egyezmény létrehozása.
Közel 30 évvel ezelőtt olyan változások, folyamatok kezdődtek el Földünkön, amelyek következménye a globális klímaváltozás, a levegő hőmérsékletének növekedése, a szélsőségek fokozódása, a tengerek savasodása, a folyók pH-jának változása, fajok fokozott pusztulása, a hidegégövi jég olvadása és más problémák. A globális hőmérséklet-emelkedést 1,5° C alatt kell tartani ahhoz, hogy a kedvezőtlen irányú változások megállíthatóak, a káros folyamatok visszafordíthatóak legyenek. Az üvegházhatású gázok, különösen a CO2 kibocsátásának radikális csökkentése szükséges élen a legnagyobb szennyező országokkal: az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával és más nagyhatalmakkal.
A Föld jövője dőlhet el a 11 napos párizsi klímacsúcson.
Függőleges erdő
2015.11.24.
A növények az asszimilációval széndioxidot vonnak ki a levegőből és tiszta oxigént juttatnak vissza, növelik egyben a környező levegő páratartalmát és mérséklik a hőmérséklet-ingadozást. Hozzájárulnak ezáltal a felmelegedés mérsékléséhez, a környezet védelméhez.
Milánóban olyan ikertornyokat építettek, amelyek teraszait fák és cserjék borítják, amivel a széndioxid csökkentése és a páratartalom növelése mellett az épületek hőmérsékletét is szabályozzák.
A beruházás több mint egy éve fejeződött be. Az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az olasz terv realizálása eddig kiállta az idő próbáját. A projekttel csökken a felhőkarcolók ökológiai lábnyoma is. Olasz tervezéssel Svájcban is hasonló, harmincemeletes toronyházat építenek a közeljövőben. („Vertikális erdőtelepítés”)
Gyógynövény, gomba, vadgyümölcs gyűjtése
2015.11.21.
Adóztatnák a gyógynövények természetbeni gyűjtését, tette közzé a sajtó. Nézzük meg közelebbről, mit lehet a természetben, és mi az illegális. Nagy a tájékozatlanság, ezért négy témakörben kell vizsgálni ezt a kérdést.
1. A tulajdonjog
A vadon termő gomba, gyógynövény, virág és vadgyümölcs nem uratlan, nem gazdátlan természeti érték, nem is a természet ajándéka a rátaláló számára, hanem az alapvető szabály szerint a terület tulajdonosáé, illetve (ilyen vonatkozásban a tulajdonost megjelenítő) vagyonkezelőé, gazdálkodóé. A tulajdonjog tehát a földterület tulajdonjogához kötődik. Van azonban kivétel. A védett gomba- és növényfaj egyede ugyanis állami tulajdont képez és korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.
2. Gyűjtés, haszonvétel
A természeti javak haszonvétele, gyűjtése alapvetően tulajdonosi, gazdálkodói jog. A vadon termő gomba, gyógynövény, vadgyümölcs mások általi gyűjtéséhez a terület tulajdonosának, vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, ami pénzbeni ellenértékhez, árhoz köthető.
Erdőterületen az erdei haszonvételeket (a tulajdonos nevében) az erdőgazdálkodó gyakorolja. Nem védett állami erdőben (összes hazai erdeink több mint 40 %-án) azonban az erdőtörvény korlátozza ezt az erdőgazdálkodói jogot azzal a szabályozásával, hogy az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletre történő gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését. A gyűjthető mennyiséget végrehajtási rendelet határozza meg, amely mennyiség azonban nem hozható kereskedelmi forgalomba. Nem állami erdőben bármilyen mennyiségű, állami erdőben pedig az egyéni szükséglet feletti gyűjtéshez az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges, természetesen értékesítési lehetőséggel.
3. Védett természeti terület, védett természeti érték
Természetvédelmi törvényi szabályozás szerint védett természeti területen a gyűjtési tevékenységhez a természetvédelmi hatóság engedélye is kell, ami alól felmentést meghatározott feltételekkel a terület természetvédelmi kezelési terve adhat.
A védett gomba- és növényfajok egyedeinek gyűjtéséhez ugyancsak a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett és nem védett természeti területen, védett és nem védett erdőben egyaránt.
4. Jogsértések és jogkövetkezmények
Az erdei termékek, természeti javak gyakran tárgyai az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlásának, a tulajdon elleni szabálysértésnek vagy a vagyon elleni bűncselekménynek (a lopásnak), a jogellenes forgalmazásnak és az illegális árusításnak is. A védett természeti területen történő engedély nélküli gyűjtésnek, illetve a védett növény- és gombafajok egyedei engedély nélküli gyűjtésének jogkövetkezménye a természetvédelmi hatóság által kiszabott közigazgatási bírság, a természetvédelmi bírság. Szabálysértési vagy büntető eljárás és kártérítés lehet a jogkövetkezmény a természet védelmével összefüggő különböző szabálysértések illetve a természetkárosítás bűncselekménye, valamint a tulajdon elleni jogsértések esetén. Fontos: nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli.
Dr. Temesi Géza
Vadászati törvénymódosítás
2015.11.09.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) átfogó módosítása lép hatályba a jövő évben.
A módosított törvényben tovább erősödik a természetvédelem.
Vadkárnak a vad által okozott kár 10 %-át meghaladó része minősül majd az eddigi 5 % helyett (természetes önfenntartási érték), de ez a mérték a 0 %-hoz közelíthet, amennyiben a vadászatra jogosult nem teljesíti a nagyvadkilövési tervet. Mindemellett az eddigieknél még nagyobb hangsúlyt kapnak a módosított törvényben a vadkár megelőzésére vonatkozó szabályozások.
Változnak a tiltott vadászati módokkal és eszközökkel, valamint a vadászat rendjével kapcsolatos előírások, továbbá a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság mértéke is (5 millió Ft felső határral).
Az eddigi 10 éves körzeti vadgazdálkodási tervet 2017-től 20 évre szóló tájegységi vadgazdálkodási terv vált majd fel, és új intézmény lesz a tájegységi fővadász szakirányítási és szaktanácsadási feladatokkal.
Ugyancsak változás lesz egyebek mellett a zárttéri vadtartó létesítmények törvényi szabályozása terén, a társult vadászati jogot pedig kizárólag haszonbérlet útján lehet majd hasznosítani.
A Vtv. módosítással összefüggésben módosulnak a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) egyes szabályozásai, és változnak a végrehajtási rendeletek részletes szabályozásai is.
Dr. Temesi Géza
Drón – a repkedő okosszerkezet
2015.11.08.
A drónok száma globálisan már meghaladja az egymilliót. Egyre fejlettebbek, egyre hosszabb ideig képesek repülni, egyre több funkcióval és beépített intelligenciával rendelkeznek ezek a pilóta nélküli különböző méretű repülőeszközök. Repkedő „polihisztor” okosszerkezetek, amelyek sok mindenre alkalmasak, ön- és távirányítással jól tudnak navigálni, megfigyelni, felderíteni, felmérni, fotózni és sok minden hasznos feladatot végrehajtani. Sokirányú (agrárgazdasági, földrajzi, ökológiai – természetvédelmi, régészeti, filmezési, katonai – harcászati, rendészeti – rendvédelmi stb.) hasznosságuk mellett kártékony célokat is szolgálhatnak, például terrorcselekményeket. A jövőben a drónoknak nagy szerepük lehet a természetőrzés terén is. Alkalmazásuk részletes és szigorú jogi szabályozása a további fejlesztésüknél is fontosabb feladat. [Megjegyzés: drone (angol) = (méh) here
Farkas lelövése
2015.11.05.
2015. november 1-én (vasárnap este) a Mecsekben lelőtték a Pécsi Állatkertből kiszabadult farkast.
A farkas (Canis lupus) fokozottan védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 250.000 Ft/egyed. Elejtéséhez az 1996. évi LIII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, ami a 43. § (3) bekezdése alapján csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. Országos aláírásgyűjtés indult a farkas elpusztítása ügyében, folyik a tiltakozás és a magyarázkodás. Milyen jogsértés történt, mi lesz a jogkövetkezménye? A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF), valamint a Pécsi Rendőrkapitányság.
Főbb jogszabályok: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről; 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről [242. § (1) a) pont]; 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról; 3/2001. (II. 23.) KöM−FVM−NKÖM−BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól ; 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről; 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól.
Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015 – 2020
2015.06.21.
A Magyar Közlöny 2015. évi 083. számában megjelent a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat A 2015 – 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról, valamint a 28/2015. (VI. 17.) OGY határozat A biológiai sokféleség megőrzésének 2015 – 2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) a környezet- és a természetvédelem 6 évre szóló országos stratégiai terve, amelynek melléklete a természetvédelem szakmapolitikai stratégiáját tartalmazó és fő cselekvési irányait meghatározó Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) IV. Ajánlom mindenki szíves figyelmébe a három dokumentumot.
Dr. Temesi Géza
Szervezeti változások a hatóságok rendszerében
2015.05.20.
Amint már hírt adtunk róla, 2015. április 1-től környezetvédelmi és természetvédelmi területi hatóságként 11 kijelölt megyei kormányhivatal jár el. A korábbi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek megszűntek, a környezetvédelmi és a természetvédelmi szakterület a 11 megyei kormányhivatal szervezeti egysége.
Erdészeti hatóságként 10 megyei kormányhivatal jár el. A korábbi, 10 megyei kormányhivatalon belüli erdészeti igazgatóságok mint önálló hatóságok megszűntek, az erdészeti szakterület a 10 megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működik tovább.
Vadászati hatóságként és halgazdálkodási hatóságként 19 megyei kormányhivatal jár el. A megyei kormányhivatalokon belüli korábbi földművelésügyi igazgatóságok mint vadászati és halgazdálkodási ügyekben is eljáró önálló hatóságok megszűntek, a vadászati és a halgazdálkodási szakterület a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik.
Természetvédelem – erdőgazdálkodás – vadgazdálkodás – halgazdálkodás viszonylatban a teljes kormányhivatali rendszeren belül megszűnt a hatósági eljárásokban történő szakhatósági közreműködés, amit a szakkérdésként történő kezeléssel folytatott eljárás váltott fel.
Dr. Temesi Géza
Szemetelés, illegális hulladékelhelyezés
2015.04.28.
Tisztelt Olvasó! Egy környezetvédelmi találós kérdés: mi a szemetelés biztos következménye? A helyes válasz: az évenkénti TeSzedd akció eredményessége. A jogkövetkezmény viszont általában elmarad nem csak a szemetelés, szennyezés, hanem az illegális hulladékelhelyezés esetében is.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) 187. § (1) bekezdés b) pontja szerint aki természeti, védett természeti, Natura 2000 területen a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, ….. természetvédelmi szabálysértést követ el. A szabálysértés jogkövetkezménye lehet a szabálysértési hatóság által kiszabott szabálysértési bírság, vagy a (2) bek. alapján a természetvédelmi őr által kiszabott helyszíni bírság. Kérjünk statisztikai adatokat az eljárásokról és a kiszabott szabálysértési és helyszíni bírságokról?
[Lásd még: Szabstv. 196. § (köztisztasági szabálysértés) és 245. § (vízszennyezés)!]
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 248. § (1) – (3) bekezdései szerint aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, ….. illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el. Aki pedig a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy, vagy veszélyes hulladék esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. szerint hulladék mindaz, amit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Kérjünk statisztikát a büntetőeljárásokról és a kiszabott büntetésekről?
[Lásd még: Btk. 241. § (környezetkárosítás), Btk. 243. § (természetkárosítás), 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról].
A Természetvédelmi Őrszolgálatnak, a közterület-felügyeleteknek, az önkormányzati rendészeteknek, a mezőőröknek és a halászati őröknek, valamint a rendőrségnek, továbbá ügyészségnek, bíróságnak, hatóságoknak lehet nagy szerepe abban (kötelességteljesítésük, feladat- és hatáskörük eredményeként), hogy túlszemetelt és hulladékos országunk (figyeljünk majd a közelgő TeSzedd akció után közzétett mennyiségi adatokra!) tisztább legyen. Különösen mentesüljenek a szemeteléstől és a hulladéklerakástól a védett természeti és a Natura 2000 területek, amelyek együtt az ország területének közel egynegyedét foglalják el!
Megjegyzés az akció után
Az idei, 5. TeSzedd akcióban 170.000 fő vett részt 1.600 helyszínen, 1,5 milliárd Ft értékű önkéntes munkával. Az összegyűjtött szemét és hulladék mennyisége összesen 2.300 tonna, ami személyenként átlagosan 13-14 kg-ot jelent. Szemetelésért természetvédelmi szabálysértési eljárás indítására, vagy helyszíni bírság kiszabására ugyanakkor információink szerint nagyon ritkán kerül sor. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény miatt ugyancsak kevés esetben történik vádemelési javaslat, pedig az országban több ezer illegális hulladéklerakó van.
Dr. Temesi Géza
Természeti értékek kiemelt oltalma
2015.04.19.
Természetvédelmi kiemelt oltalom alatt álló élő természeti értékek lehet a gyűjtőfogalma a hazánkban védett vagy fokozottan védett, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-, állat-, gomba- és zuzmófajoknak. Ezen fajok száma és egyedeik jogszabályban [13/2001. (V. 9.) KöM rendelet] meghatározott pénzben kifejezett értéke az alábbi.
Védett növények: 646 faj, 5.000 – 50.000 Ft/egyed.
Védett állatok: 982 faj, 5.000 – 50.000 Ft/egyed (éti csiga 2.000 Ft/egyed).
Védett gombák: 58 faj, 5.000 – 10.000 Ft/egyed.
Védett zuzmók: 17 faj, 5.000 – 10.000 Ft/egyed.
Fokozottan védett növények: 87 faj, 100.000 – 250.000 Ft/egyed.
Fokozottan védett állatok: 186 faj, 100.000 – 1.000.000 Ft/egyed.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok: 575 faj, 10.000 Ft/egyed.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok: 679 faj, 25.000 Ft/egyed.
Az egyed fogalmát lásd: 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § p) pont, valamint 2012. évi C. törvény (Btk.) 242. § (4) bekezdés.
Dr. Temesi Géza
A medvehagymáról ismét
2015.04.05.
A medvehagyma (Allium ursinum) neve onnan ered, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják, de a vaddisznók is kedvelik. Évelő hagymás subatlanti növény, amely április – májusban virágzik és nyár elején a föld feletti része már elpusztul. Jellemzően a félnedves termőhelyek gyertyános-tölgyeseiben, bükköseiben fordul elő tömegesen főleg a Dunántúlon (Zselic, Mecsek). Jellemzője az erősen fokhagyma illat (vadfokhagyma), ami megkülönbözteti a vele összetéveszthető és erősen mérgező májusi gyöngyvirágtól és őszi kikericstől, bár az utóbbinak alapvetően más a termőhelye. A medvehagyma ízesítő és gyógynövény, sokféle kedvező hatással. Fogyasztását a sajtó, a gasztronómia és a turizmus is reklámozza, természetbeni gyűjtésével kapcsolatban azonban a teljes körű tájékoztatás nem ritkán elmarad.
Mint minden vadon termő növény, a medvehagyma tulajdonjoga is a földterület tulajdonjogához kötődik, tulajdonosa az erdőterület tulajdonosa, vagyonkezelője, erdőgazdálkodója. Állami erdőben azonban a 2009. évi XXXVII. törvény korlátozza a tulajdonosi (erdei haszonvételi erdőgazdálkodói) jogot azzal, hogy az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletre történő gomba, gyógynövény, vadgyümölcs, virág gyűjtését, tehát a medvehagyma gyűjtést is. A gyűjthető mennyiséget végrehajtási rendelet határozza meg max. 2 kg/fő/nap mennyiségben, amely mennyiség azonban nem hozható kereskedelmi forgalomba. Nem állami erdőben bármilyen mennyiségű, állami erdőben pedig a 2 kg/fő/nap feletti mennyiségű gyűjtéshez az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges, természetesen értékesítési joggal. Nagyon fontos, hogy védett természeti területen a gyűjtéséhez emellett a természetvédelmi hatóság külön engedélye is szükséges.
Sajnos a medvehagyma gyakori tárgya az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlásának, a lopásnak, a jogellenes forgalmazásnak és a közterületi, nem ritkán a piaci jogellenes árusításnak is. Virágzásának időszakában az illegális gyűjtés sok kárt okoz a természetben, különösen a védett természeti területeken, összetévesztése az említett növényekkel pedig súlyos, akár halálos mérgezést okozhat. A medvehagyma őrzése a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őrök feladata. Jogellenes forgalmazásának megakadályozása a közterület-felügyelet (önkormányzati rendészet), a rendőrség és a természetvédelmi őrszolgálat feladatkörét egyaránt érinti. Van mit tenni ezen a téren is, és nem lehet mentség sem a rendészeti személyek kis létszáma, sem a jogi tájékozatlanság!
Dr. Temesi Géza
Szervezeti változások
2015.03.31.
Az állami természetvédelem szervezetében természetvédelmi hatóságok és természetvédelmi kezelésért felelős szervek (=nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere) működnek.
2005-ben a 10 nemzeti park igazgatóságtól a természetvédelmi közigazgatási hatósági jogkör átkerült az akkori (alapvetően vízgyűjtők szerint szervezett, az igazgatóságokétól eltérő illetékességi területekkel működő) környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez, majd 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KTVF) működött közel egy évtizedig. 2014-ben a vízügy szakterülete a Belügyminisztériumhoz került, így ezután környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (KTF) gyakorolták a természetvédelmi hatósági jogkört napjainkig. 2015. április 1-től megszűnnek a felügyelőségek, a továbbiakban területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként 11 megyei kormányhivatal jár el (lásd: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről).
A hatósági eljárás rendszerében is alapvető változások lesznek. A megyei kormányhivatali teljes szervezetrendszeren belül megszűnik a hatósági eljárásokban történő szakhatósági közreműködés, amivel az eljárás egyszerűbbé és gyorsabbá válik.
A nemzeti park igazgatóságok 2013 óta már természetvédelmi szabálysértési hatósági jogkört sem gyakorolnak (a szabálysértési hatóságok a megyei kormányhivatalok járási hivatalai). A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének három legalapvetőbb feladatköre a védett természeti területek és értékek, valamint a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése, jelenleg összesen közel 300 ezer hektár állami tulajdonú védett természeti terület vagyonkezelése, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetése. Az állami tulajdonú védett természeti területek vagyonkezelésének kérdésében az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3788. sz. törvényjavaslat kapcsán társadalmi szervezetek aggályaikat fejezik ki és tiltakozásokat szerveznek, a fellépés szakmai – jogi megalapozottságát azonban illetékes kormányzati szervek szakemberei vitatják.
Új jogszabályok:
68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról;
70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról;
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.
Hatályát veszti:
328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről;
481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.
Dr. Temesi Géza
Védett természeti területi változások
2015.02.27.
2014 végén 41 kaptárkő természeti emlék (TE) került kialakításra országos védettséggel. Az egyedi jogszabállyal védett országos jelentőségű természeti emlékek száma így negyedszázad után 1-ről 42-re változott, ami összesen 60 ha országos jelentőségű védett természeti területi növekedést is jelent. Az országos jelentőségű egyedi jogszabállyal védett természeti területek összes kiterjedése így 848.716 ha.
Csökkent viszont a helyi jelentőségű védett természeti területek száma és kiterjedése. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek száma 993, összes kiterjedésük 43.140 ha, a helyi jelentőségű természeti emlékek száma pedig 887 (a helyi jelentőségű TT és TE összes száma így 1880).
Az egyedi jogszabállyal védett természeti területek összesített kiterjedése tehát 891.856 ha, ez az ország területének 9,59 %-a.
Dr. Temesi Géza
TeSzedd! – 2015
2015.02.22.
2015-ben május 15 – 17. között lesz a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért szemétgyűjtési akció, amelyet évenként, immár ötödik alkalommal szerveznek. A háromnapos akció kapcsolódik az Európai Bizottság által kezdeményezett Tisztítsuk meg Európát! nemzetközi szemétgyűjtési akcióhoz. Szervezője a Földművelésügyi Minisztérium megbízása alapján az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága. Tavaly közel 120 ezren regisztráltak előzetesen, a résztvevők száma azonban ennek másfélszerese volt, akik összesen 2200 tonna szemetet szedtek össze. Az idei akcióra már lehet regisztrálni a www.teszedd.hu honlapon.
Tegyünk többet tájainkért!
2015.02.21.
A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban állnak a természeti erők és a mesterséges környezeti elemek [Tvt. 6. § (1)].
A tájvédelem a természet általános védelmének körébe tartozik, ezért nem csak a védett természeti területekre, hanem a települések belterülete kivételével az egész ország területére is vonatkozik, sőt a települések belterülete sem kivétel, ha ott természeti terület vagy egyedi tájérték található. A tájvédelmi körzetek – mint védett természeti területek – természetvédelme már a természet kiemelt oltalmának kereteibe tartozik. A tájak általános védelmének, különösen pedig a tájvédelmi körzetek kiemelt oltalmának a része a tájjeleg-védelem, azon belül a tájszerkezet- és a tájképvédelem is.
A Tvt. 6. § (2) bekezdése alapján a tájvédelem keretében a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes vagy természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.
Fentiek és a további törvényi szabályozások (lásd pl. Tvt. 7. §) persze annyit érnek, amennyi megvalósul belőlük. Szép magyar tájainkra büszkék lehetünk, van azonban bőven mit tenniük a tájvédelem terén is az állami és az önkormányzati szerveknek, a tulajdonosoknak és általában az állampolgároknak, illetve a környezet- és természetvédelmi célú civil szervezeteknek egyaránt. Nézzünk szét tavaszi távolsági utazásaink során autóbusz- vagy vonatablakból, látogassuk városaink környékét és a vidéket, vagy vegyünk részt az évenkénti TeSzedd akcióban!
Amit kritikus szemmel láthatunk:
elhanyagolt és rendetlen településkörnyezet és gazdasági épületek,
graffitis építmények és műtárgyak,
tájromboló vonalas és más létesítmények, tájsebek,
gondozatlan mezőgazdasági földek és erdők,
falopással károsított út menti akácos erdősávok, rontott akácosok,
putris – kunyhós tanyák, telepek és gyümölcsösök, szedett – vedett hajléktalan-bázisok,
szétszórt szemét és szemétdombok a közutak, vasutak mentén,
illegális szemét- és hulladéklerakók a védett természeti és a Natura 2000 területeken is,
inváziós növényfajok csalitosai…;
ezek is jellemzőek sajnos a hazai tájra.
Igénytelenség vagy közöny helyett tegyünk többet tájainkért és településeink környezetéért, a tájkép és az egyedi tájértékek védelméért, és figyeljünk oda az új beruházásokra is, mert károsíthatják a tájjelleget!
Dr. Temesi Géza
2015 – változások
2015.01.31.
A klímaváltozás folyamatában az 1800-as évek vége óta a legmelegebb éveket éljük. A klímaváltozás azonban nem csak felmelegedést jelent, a szélsőségek is fokozódnak. Az egyre kedvezőtlenebb változások elleni védekezés nemzetközi összefogást tesz szükségessé. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján a Kiotói Jegyzőkönyvet 1997-ben írták alá a Részes Felek, amely 2005-ben lépett életbe, hazánkban pedig a 2007. évi IV. törvény hirdette ki. Az év végére tervezett párizsi klímaügyi konferencián új klímaegyezmény kerül aláírásra, amelytől az eddiginél jelentősebb eredményeket és hatékonyságot várunk. Cél az üvegházhatást okozó gázok (széndioxod, metán, dinitrogénoxid stb.) kibocsátásának fokozottabb csökkentése a további felmelegedés mérséklése érdekében.
Várhatóan jogszabályi változások éve lesz 2015 a természet védelme és egyes természethasznosító ágazatok terén a törvényi szintű szabályozásban. A törvény-előkészítés az érintett állami szervek felelősségteljes feladata, amely jelentős hatással lesz jövőnkre, ezért nem csak alapos szakmai előkészítést, hanem széleskörű társadalmi egyeztetéseket is igényel.
Szervezeti változások is várhatóak a természetvédelem állami szervezetében, hatósági rendszerében, a természetvédelmi kezelés nemzeti park igazgatósági szervezetrendszerében pedig kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatóak. Bíztató, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalban Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság alakult a környezetügy erősítésére.
Lehetne folytatni a gazdasági – pénzügyi (folyamatban levő és várható nemzetközi és hazai) változásokkal (hitelrendszer, adóügyek, árfolyamok, pénzügyi források stb.) és a társadalmi – politikai változásokkal, amelyek mindennapi életünk mellett a természet védelmének alakulását is jelentősen befolyásolhatják.
Dr. Temesi Géza
Aktuális:
Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság alakult a Köztársasági Elnöki Hivatalban.
25 év után ismét a búbos banka az év madara 2015-ben.
