A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

JELKÉPES = SZIMBÓLUMOS TERMÉSZET 

A „szimbólum” nyelvünkbe beépült szó jelképet jelent, olyan jelet, amelyhez jelentés kapcsolódik. A jelkép tehát jelentéshordozó, a jelhez átvitt jelentés tartozik.

Egészében a természet is szimbólum, az élet szimbóluma, és végtelen sok szimbólum forrása. A természeti értékeket illetően sok szimbólum származik a vadon élő állatok, növények és gombák világából. A témakörnek nagy a kommunikációs hagyománya sok ezer év óta, amióta csak szimbólumok származnak a természetből, korunkban pedig a világhálón is óriási az irodalma. A természetből származó szimbólumok eltérőek lehetnek a különböző kultúrákban és változtak a történelem során. Menüpontunk szubjektív válogatással és tartalommal irányítja rá a figyelmet több mint hatvan természeti szimbólumon keresztül a témára, az az iránti érdeklődés felkeltése céljából. Van azonban számos olyan példa vagy határeset is, amelynél nem egyértelműen vagy nem csak szimbólumról, hanem inkább - nem ritkán pejoratív -, embert vagy más élőlényt hasonlító szójelentésről van szó.

ÁLLATSZIMBÓLUMOK

„Állati”, „nagy az Isten állatkertje” - szólnak ilyen és hasonló szlengszerű, illetlenül játékos elszólások. Az állatok, illetve a különböző állatfajok pozitív és negatív szimbólumként egyaránt szerepelnek az emberi tudatban.

A madarak a mitológiában az égi eredetre utalnak és összekötők, közvetítők a menny (istenek) és a föld között, a szárnyalás és a szabadság jelképei, a vándormadarak a feltámadást is jelképezik. A bagoly mágikus madár, az álmok éjjel is látó ismerőjének tartották, a bölcsesség, a tudás, az átvirrasztás szimbóluma. Sok babona kötődött hozzá, fajtól is függően hol pozitívan istenítették, hol boszorkányság miatt negatívan féltek tőle. A bagolyalakúak rendjéből 5 faj (3 bagoly nevű) védett, 7 faj (4 bagoly nevű) fokozottan védett. A fehér galamb olajággal a béke szimbóluma. A galamb jelképe az otthon szeretetének és a halottak lelkének, a galambpár pedig a szerelemnek. A szirti galamb ötezer évvel ezelőtti háziasításával fejlődött ki a házi galamb, amelynek elvadult alakja a parlagi (városi) galamb. Lakott területeken okozott problémák miatt nevezték el repülő patkánynak is. Emberrel kapcsolatos mondás a „várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön”. Egy galamb megnevezésű madárfajunk védett, a kék galamb. A gólya költöző madár a születés és az újjászületés, a hosszú élet és a költözés szimbóluma. Az egykori hiedelem szerint ismerve az élet forrását onnan hozza a gyermekeket, a gyerekeket a halászó gólya találja meg a Földanya méhéhez tartozó teremtő vizekben. Mind a fehér gólya (lásd a képen), mind a ritkább fekete gólya fokozottan védett kedvelt madarunk.

Minden kultúra által tisztelt madár, a leggyorsabb állat a sólyom, az ügyesség, a hatékonyság, a ragadozóképesség, az erő(szak), a vadászat és az éleslátás (sólyomszem) szimbolikus ragadozó madara. 2 védett és 5 fokozottan védett sólyomfajunk van. Vadászható apróvadunk a szarka, a tolvajlás és a kifecsegés szimbóluma, jósmadár is. A holló mágikus, legendásan ravasz és az egyik legintelligensebb madár, a titkok, a hűség és az utazás szimbóluma, fekete színe és dögevése miatt is a halál hírnöke volt. Védett madarunk. Hasonló szimbólumokat hordoz a károgó („kár” hogy elmúlt a nyár) varjú, amelynek három faja védett, egy vadászható. A képen védett vetési varjak januárban. A kánya a torkosság, a restség, a kapzsiság, a becstelenül szerzett (rabolt) javak szimbolikus madara. Elkányázta … - szól a mondás. A két kányafajunk fokozottan védett.

Kígyót - békát kiált rá, hangzik egy másik mondás. Köznyelvi megnevezésekről van szó, valójában nem minden kígyó alrendbeli hüllőnek szerepel a „kígyó”, és nem minden béka rendbeli kétéltűnek a „béka” a fajnevében. A kígyó a gyógyítás, a megújulás - újjászületés, az őrzés és védelmezés, valamint az alvilág szimbóluma is volt. A görög mitológiában a gyógyítás istenének, Aszklépiusznak a botjára tekeredő kígyó az erdei sikló. A béka a termékenység, a gazdagság, a paráznaság és a bűnök jelképe, a szellemi varázslás eszköze. „Ronda kígyó“, „csúnya mint a béka”, szól a jelző és a hasonlat. „Csúf mint a varangyos béka”, így a másik. 4 védett és 3 fokozottan védett hazai kígyónk (alrend) van, de egynek sem szerepel a fajnevében a kígyó megnevezés, 12 hazai béka rendbeli védett fajunk között pedig 8 béka nevű. A védett zöld varangy 2021. év kétéltűje.

A medve a nyugalom sőt a lustaság, a hatalom, az erő és a védekezés, a falánkság és a termékenység hatékony jelképe, a télvég jelzője, tavaszjelző. A barna medve fokozottan védett állatunk. A hiúz a rendkívüli éleslátás, az éberség, a tisztánlátás, a bátorság és az irigység jelképes állata, országunkban fokozottan védett faj. Vadászható apróvad és a ravaszság, a fondorlatosság jelképe a róka (vörös róka). Okos, intelligens ragadozó állat, ügyes vadász. A nyúl a tavasz, a Húsvét, a család, a termékenység (szaporodás) jelképes szerencsét hozó állata. A mezei nyúl és az üregi nyúl vadászható apróvadunk, utóbbi egész éves vadászati idénnyel. A mókus a játékosság, az ügyesség, a rejtőzködés és a szorgalom szimbóluma, védett kedves rágcsálónk. Nem úgy a keleti szürkemókus, amely inváziós fajként kiszorítással veszélyezteti európai mókusunkat. A patkány a túlélés mellett több mindent szimbolizál, de mást-mást az egyes kultúrákban. Európában negatív szimbólum, átvitt értelemben jellemtelen, megvetett, kártékony személyt jelent. A vándorpatkány a házi patkánynál is szaporább rágcsáló. A sün önvédelmet, rágalmazást és tüzet is jelképez, a vakond (vakondok) pedig vakságot, szellemi vakságot, földiöröm-vágyat, kapzsiságot. Mind a keleti sün (lásd az esti képen), mind pedig a vakond védett állatfajunk. Régi mondás, hogy „mérges mint a hörcsög”. A mezei hörcsög az agresszivitás, egyben a tisztaság jelképes rágcsálója, az Európai Közösségben természetvédelmi  szempontból jelentős faj.

Az ízeltlábúak törzsébe tartozó rák az alázat és az árulás (hátrafelé halad), az életvitel megújítás (páncélját váltja), a lassúság és a tehetetlenség szimbóluma. 3 rákfajunk védett. A Rák az első nyári állatövi jegy (csillagkép), a rák pedig súlyos betegség is. A rovarvilágból a pók az elmésség, a szorgos iparkodás és türelem, a csalárdság, a rossz előjel, a pókháló pedig a törvényi egyenlőtlenség és a komplexitás szimbóluma. A több tízezres fajszámú pókok között vannak kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állók is, hazánkban jelenleg 16 pókfaj védett. A méh (háziméh) a legkorábban (kb. hatezer éve) háziasított rovarfaj (a selyemlepke mellett). A méh rendet, tisztaságot, ideális társadalmat, fegyelmezett szorgalmas munkát jelképez. 12 poszméh fajunk védett, 1 faj (óriásposzméh) fokozottan védett. A hangya a szervezettséget, a szorgalmat és a fáradhatatlanságot, az előrelátást és az időjóslást szimbolizálja. Míg a hangya az anyagi javak halmozásának, addig a tücsök a pillanatért élő művészlétnek a szimbóluma. 6 hangyafajunk bolya és az erdei tücsök védett. A képen látható védett imádkozó sáska (ájtatos manó) a nyugalom, a türelem, a visszahúzódás és a csend szimbóluma, de faji jellemzője a szexuális kannibalizmus (a nőstény felfalja a hím párját). A kérészek közé tartozó tiszavirág tömeges fel- és eltűnésével a röpke létet, a rövid életet jelképezi (kérészéletű, tiszavirágéletű...). A tiszavirág és a tiszavirágzás hungaricum. A nappali lepke (pillangó) a szépség, a lélek, a mulandóság szimbóluma, összesen 290 lepkefajunk áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, melyekből 28 faj fokozottan védett.

NÖVÉNYSZIMBÓLUMOK

A növények országa is szimbólumokban gazdag. Virágok, lágyszárú és fás növények, termések, növényi részek egyaránt lehetnek természeti szimbólumok az ember számára.

Az erdő mint zárt tér az intimitás, az élet és termékenység, a boldogság szimbóluma. Az erdőt alkotó fa a világ függőleges tagoltságát jelképezi, a korona az ég felé nyúlik, a gyökér az alvilágba. A tölgyfa a viharok erejét képviseli, a termékenység, a vendégszeretet, a férfias jelleg szimbóluma is, és óriási a mitológiája. A hársfa a nőies jelleg, a cseresznyefa pedig a szerelmesek fája, utóbbi virágzása a rövid életet jelképezi. A berkenye számos fajjal egyike a szent fáknak, védelmet is szimbolizál, vörös bogyói szimbolikusan a vérrel állnak kapcsolatban. A lisztes berkenye és 46 berkenye kisfaj védett növényfajunk. A nyírfa a szelídség, a félénkség és a béke, a szilfa a büszkeség és a hazaszeretet, a bükkfa a bizalom, a jólét, a derű, a tiszafa a szenvedés fája.

Főként bükkösökbem fordul elő a medvehagyma, az immunerősítés szimbóluma. A néphit szerint a medvék téli álmukat követően nem méz, hanem medvehagyma fogyasztásával kezdik a tavaszt, ebből származik a növény neve. Könnyen összetéveszthető a levele a mérgező levelű gyöngyvirágéval! A gyöngyvirág a boldogságot, a kedvességet, a szív tisztaságát, a szeretetet jelképezi, szerencsét hoz a szerelemben. A hóvirág a lelkesedés, a lendület szimbóluma, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj. Az ibolyák a tavasz és a szerelem hírnökei, többszáz fajuk létezik. A fehér ibolya a fiatalos ártatlanság és a boldogság, a kék ibolya a hűség, a figyelem, az óvatosság és a hála jelképe. Három ibolyafajunk védett. A közönséges párlófű (apróbojtorján) a gonosz szellem elűzésének szimbóluma volt, a gyógyító erő jelképe, sokoldalú évelő gyógynövény, teaként is. A közismert nagy csalán az erőt és a bátorságot jelképezi, szintén sokoldalú indás évelő gyógynövényünk. A pitypang (lásd a képen) a természet újjászületésének, a télizöld (meténg) a barátságnak a jelképe.  

A vadrózsa (csipkerózsa) a szépség, a tisztaság, a remeteélet szimbóluma, bicskének is nevezik, termése magas C-vitamin tartalmú. A szintén a rózsafélék családjába tartozó galagonya a balszerencse szimbóluma volt, de tündérek találkozóhelyének is tekintették. A szív gyógynövénye, a fekete galagonya fokozottan védett. A bodza a buzgóságot és a gyengédséget, a mogyoró a kibékülést és a rejtett bölcsességet jelképezi. A fekete bodza a szegények patikája volt, a mogyoró termése értékes tápanyag.

Az örökzöld fehér fagyöngy a nyárfák (lásd a képen), a fűzfák, az akácfák és az almafák félélősködő növénye a világ örökkévalóságának, a megújulásnak és karácsonyi díszítőként a Karácsonynak egyik szimbóluma, gyógynövény. A másik családba tartozó és tölgyfán félélősködő sárga fagyöngy lombhullató és mérgező. Az áfonya az egyszerű élvezet szimbóluma, különösen a fekete áfonya termése magas antocianin (növényi szinezék) tartalmának köszönhetően javítja a látást. Két másik áfonyafajunk védett. A fekete áfonya termését kedvelte Géza fejedelem ideje körül uralkodó és a dánokat megtérítő Harald Gormsson király, aki az áfonya fogkékítő hatása miatt kapta a Kékfogú Harald nevet.
 

GOMBASZIMBÓLUMOK

Igen nagy és rendkívül változatos a színtest nélküli, spórákkal szaporodó élőlények, a gombák országa. A szimbólumokkal összefüggésben csak az emberhez közelálló közismertebb gombák gyűjtőfogalmaként, és nem rendszertani országnévként használják a gomba megnevezést.

A gomba az ősi Kínában a halhatatlanság, illetve a hosszú élet szimbóluma volt. Európai hagyomány szerint a gombák gyűrűjében, a boszorkánykörben vagy más szóval boszorkánygyűrűben szerelmesek találhatnak egymásra. A boszorkánykör megnevezés abból a középkori hiedelemből származik, hogy ott éjszaka boszorkányok (vagy tündérek) táncot járva megjelentek körülöttük a gombák. A gomba szerencseszimbólum és a gyanú, valamint a gyors növekedés szimbóluma is. Nő mint a bolondgomba - így a mondás.

Sok kalaposgombánk neve állatokkal van szimbolikus összefüggésben, ilyen például a rókagomba, az őzlábgomba, a csigagomba, a galambgomba és a tinóru. 1 rókagombafaj, 1 őzláb nevű galócafaj, 2 csigagombafaj, 1 galambgombafaj és 6 tinórufaj védett. A szarvasgomba föld alatti gombaínyencség, a dőzsölés szimbóluma, a konyha gyémántja több fajjal. Az anekdoták szerint a gímszarvasok az őszi párzásuk idején feltúrták az erdőtalajt, ahol gombát érzékeltek, mert a gombától erőre kaptak a párviadalhoz. Az álszarvasgombafélék nem ehetők, hat fajuk védett. Vannak emberhasználta dolgokhoz hasonlító jellemzőikről elnevezett gombák is, példa a tölcsérgomba, a tintagomba és a kucsmagomba. Közvetlenül az emberélettel függ össze egyik végletként a gyilkos galóca, amely a halálos mérgezést jelképezi a gombák közül, vagy a szintén mérgező bolondgomba (légyölő galóca, amely az embert részegíti mérgezésével) és más mérgesgombák. Másik véglet a császárgombának (úrgombának) is nevezett császárgalóca (amely védett) és a különböző ehető ízletes gombák.

A taplóféle gombák felhasználása közel egyidős a tűz használatával. Tüzitaplóként európai térségünkben is leginkább a képen látható bükkfataplót használták. A tapló szónak pejoratív jelentéseként van szimbolikus jellege, a tapló emberre vonatkoztatva ugyanis faragatlant, viselkedni nem tudót, bunkót jelent. 75 védett gombafajunk között 2 tapló nevű is van. A szép pecsétviaszgomba a halhatatlanság gyógygombája, talizmánként is szolgált.

2020 © Dr. Temesi Géza

IRODALOM

Vígh Éva (szerk.):  Állatszimbólumtár A - Z. Balassi Kiadó • Budapest, 400 pp. [www.allatszimbolumtar_mtmt.pdf]

Pál József (1953-) - Újvári Edit (1963-):  www.regi.tankonyvtar.hu > szimbolumtar. Digitális Tankönyvtár, Balassi Kiadó