KÖZHÍREK-2
E menüpont alatt közhírré tesszük azokat a természetvédelemmel összefüggő hétköznapi, ismerethiányok, helytelen irányzatok, emberi önzés vagy egyéb okok miatti problémákat, amelyek hosszú idő óta fennállnak a gyakorlatban vagy elméleti téren. A közhírré tétellel, nagy nyilvánosságra hozatallal kívánunk hozzájárulni az egyes problémák megszüntetésének vagy megoldásának elősegítéséhez, és a helyes ismeretek terjesztéséhez.
© Dr. Temesi Géza
⁎
A NEMZETI PARK:
NEM természetvédelmi terület!
Egymással mellérendelt védett természeti területi alapkategóriák a nemzeti park (NP), a tájvédelmi körzet (TK), a természetvédelmi terület (TT) és a természeti emlék (TE), de a NP első az egyenlők között. Köztük területi átfedés sem lehetséges, lehet azonban átfedés valamennyi esetében Natura 2000 területtel. A gyűjtőmegnevezés nem a természetvédelmi terület (ami csupán egy a több közül), hanem a védett természeti terület.
NEM állami szerv!
A nemzeti park (NP) védett természeti terület, nem állami szerv, nem jogi személy, így nem lehetnek alkalmazottai, munkatársai. Az adott nemzeti parkról elnevezett nemzeti park igazgatóságok (NPI) az állami természetvédelmi szervek, amelyek működési területén belül nemzeti parkon kívül vannak tájvédelmi körzetek, országos jelentőségű természetvédelmi területek és természeti emlékek is. A nemzeti park igazgatóság nemzeti park és további országos jelentőségű védett természeti területek, valamint működési területén a védett természeti értékek természetvédelmi kezelője.
⁎
NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS PORTÁL
Fenti közhírrel kapcsolatban egy tipikus példa a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) esete, amelyen a természetvédelmi őrökkel kapcsolatban a következő kérdést olvastuk: „Tudta, hogy Magyarországon nem a Nemzeti Parkok, hanem a Nemzeti Park Igazgatóságok alkalmazzák a természetvédelmi őröket?”
A helyesírási hibák a legkevesebb (a nemzeti park és a nemzeti park igazgatóság megnevezések így nem tulajdonnevek), hanem alapvetően a tartalommal van a fő probléma, mert az a szarvashibán is túltevő ostobaság. A nemzeti park egyike a védett természeti területi kategóriáknak, és nem képes alkalmazni személyeket ugyanúgy, mint ahogy például a szőlő sem alkalmaz hegyőrt, az erdő sem alkalmaz erdészt, a mező vagy a kukoricás sem alkalmaz mezőőrt, vagy a halastó sem halőrt. A hegyőrt a hegyközség, az erdészt az erdőgazdálkodó, a mezőőrt az önkormányzat, a hivatásos halőrt például a halgazdálkodásra jogosult, a természetvédelmi őrt pedig a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatóság alkalmazza.
Természetes személy, munkavállaló alkalmazására munkaadó szervezet, jogi személy jogosult, földrajzi terület arra képtelen akkor is, ha védett. A továbbiakban a NPP ismertető szövegének vége megállapítja, hogy a természetvédelmi őr a természetvédelmi területek védelmével foglalkozik, kihagyva a nemzeti parkot is (amelyből kiindul a kérdésben), a védett természeti értékekről nem is szólva. A nemzeti park ugyanis nem természetvédelmi terület. Ilyen zavaros és helytelen információkat adnak közre az ifjúság és más olvasók felé a világhálón pályaorientációs céllal.
⁎
ILLEGÁLIS TEREPMOTOROZÁS
Az illegális terepmotorozás jelentős természetvédelmi probléma, amely súlyos károsításokat okozhat a védett és a fokozottan védett természeti területeken. A problémakörbe bepillantást nyújt a QUAD / MTB menüpont tartalma.
A természetvédelmi őrszolgálat számára nem egyszerű feladat a jogsértők tettenérése és feltartóztatása. A 2020. május 22 - 24. hármas természetvédelmi ünnep, három természetvédelmi jeles nap: Biológiai sokféleség nemzetközi napja (május 22.), Magyar természet napja (május 22.), Európai nemzeti parkok napja (május 24). Ezen a természetvédelmi ünnepi hétvégén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata az illegális terepmotorozás ellen volt kénytelen akciókat szervezni, melyek keretében sok esetben került sor a súlyos jogsértés miatti feltartóztatásokra, amelyek jogkövetkezményekkel járnak.
2020. május 24.
⁎
NINCS ESZMEI ÉRTÉK
A Wikipédia évtizedek óta hemzseg az „eszmei érték”-től a védett fajok leírásánál. Sok évvel ezelőtt már jeleztük szerkesztők felé, hogy nincs ilyen jogi kategória. A helyes megnevezés: pénzben kifejezett érték, természetvédelmi érték, ami annyira valós, és nem eszmei, hogy alapját képezi a közigazgatási bírságolásnak, és a bűncselekmény alapkritériuma is ez az érték. Az eszmei értékeket javítgatjuk magunk is a Wikipédián, de arra rövid az élet…. Közel 2000 védett faj létezik, és fajonként többnyire kétszer szerepel az eszmeiség.
Május elején elektronikus levelet írtunk a Wikimédiához, megérkezett a válasz is, azóta már folyamatban van a szerkesztők részéről a javítgatás. Köszönet érte. Sajnos azonban hasonló a helyzet az Országalbum, a Sulinet és a Növényhatározó esetében is, szintén jeleztük a problémát.
Indokolás
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 69. § (3) bekezdése kimondja, hogy a védett élő szervezetek, életközösségek, ásványi képződmények pénzben kifejezett értékét a miniszter állapítja meg. Erről szól a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, melyben a védett és fokozottan védett fajokat és egyedeik pénzben kifejezett természetvédelmi értékét növényfajok vonatkozásában a rendelet 1. számú melléklete, állatfajok vonatkozásában a 2. számú melléklet, gomba- és zuzmófajokra a 9. számú melléklet állapítja meg. A rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a teljes pénzben kifejezett értéket kell figyelembe venni a faj élő vagy élettelen példánya, bármely fejlődési alakja, továbbá felismerhető része, származéka esetében. A példányra vonatkozó pénzben kifejezett értékek gombák esetében a termőtestre, zuzmók esetében a teleptestre vonatkoznak.
A pénzben kifejezett érték számszerűsített természetvédelmi érték.
Az „egyed” fogalmát lásd Tvt. 4. § p) pont és Btk. 242. § (4) bekezdés alatt. Egyed = élő szervezet példánya, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, továbbá az azokból származó összetevőt tartalmazó termék vagy készítmény.
Az ásványi „példány” fogalmát lásd 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet 1. § (2) bekezdésben. Példány = az ásvány szabad szemmel is látható méretű kristálylapokkal határolt egyede, vagy más rendezett külső alakkal rendelkező halmaza.
Lásd még Erről-arról c. menüpont alatt.
2020. május 23.
⁎
SÜNGÁZOLÁS
A KELETI SÜN viszonylag gyakori kisemlős faj. Testhossza mintegy 30 cm, testtömege 1 kg körüli. Földigilisztát, csigákat és több minden mást is fogyaszt (pl. gyümölcs, tojás, madárfióka). Már 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft/egyed.
Sün - városi macskatálnál, és elgázoltan útszélre helyezve.
Sününk tüskés takaróbundájában él és azzal védekezik, de a járművel történő gázolás ellen védtelen. Sajnos nem ritka látvány a közúti forgalommal elgázolt példány. Négykerekű járművek vezetői gázolnak úton áthaladó sünt főleg tavaszvégi - nyár eleji időszakban. Figyeljünk jobban az utakon, ott is védett a sün akkor is, ha késleltetheti a forgalmat! Az egyedre vonatkozó pénzben kifejezett természetvédelmi érték egyébként az elpusztult élőlényre is vonatkozik.
2020. május
⁎
EGYSZERŰEN SZÓLVA LOPÁS
Egyszerűen szólva többnyire lopás a természetben a gyűjtésnek nevezett tevékenység. Nincs már ősközösség, sem szocialista közös tulajdon, a gyűjtögető életmód idejétmúlt.
A természetben a vadon termő növény gomba és vadgyümölcs a terület tulajdonosának a tulajdonát képezi, kivéve a védett fajok egyedeit. A gyűjtés tehát csak akkor nem lopás, ha azt a gyűjtögető a saját területén végzi. De még van egy kivétel, ugyanis az erdőtörvény kimondja, hogy állami tulajdonú erdőben az erdőgazdálkodó (e tekintetben a tulajdonost jeleníti meg) köteles tűrni az egyéni szükségletre történő gomba-, gyógynövény, vadgyümölcs gyűjtést, aminek a mennyisége legfeljebb 2 kg/nap/fő lehet. Az így gyűjtött mennyiség azonban kereskedelmi forgalomba nem hozható.
A védett gombák és növények bármilyen mennyiségű gyűjtése azonban természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött, azok ugyanis állami tulajdont képeznek, a kiemelt oltalom pedig a védelmüket jelenti.
A földalatti gombák gyűjtéséről a 24/2012. (III. 19.) VM rendelet szól.
Egyszerű a jogi képlet tehát, jegyezze meg minden gyűjtögető a fentieket!
„Tele a kosár” lehetne a fenti kép címe, amely az interneten (rajzolt arcmaszk nélkül) közzétett fotó. Dicsekvőn bíztat tettével a jogsértő gombászklubos. A leszedett császárgalóca védett, 20 példány hatósági engedély nélküli begyűjtése már természetkárosítás bűncselekménye, kevesebb mennyiségé természetvédelmi bírságot és kártérítést jelent.
Kelt 2019-ben
⁎
TERMÉSZETI ÉRTÉKES TÁBLA
A természetvédelmi hatósági táblák alkalmazását védett természeti területek megjelölésére törvény írja elő és szabvány rendezi a táblát. Ugyancsak törvény állapítja meg a természetvédelmi fogalmakat, többek között a védett természet érték és a védett természeti terület fogalmát és kategóriáit. Mindezt érintően merül fel ellentmondás az 1996. évi LIII. törvény és PÉCS város között.
Több mint fél évtizede a Bazilika alatt és a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjében TERMÉSZET ÉRTÉK feliratú természetvédelmi táblák voltak kihelyezve TANÁCS VB aláírással. Az erősen látogatott Bazilika közelében és a tudást közvetítő egyetemen! Kezdeményezésünkre a táblákat a nemzeti park igazgatóság lecserélte a megfelelőre: TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET felirattal (mindkét esetben arról van ugyanis szó), tanács vb (1990-ben megszűnt) nélkül.
Tovább fejlődött azonban a helyzet, amin a megyei jogú város önkormányzatával folytatott kommunikáció és levelezés sem változtatott. A fejlődés úgy értendő, hogy a természeti érték felirat HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉK felirattá nőtte ki magát. Ilyen kategória viszont nem létezik. Ezen a területen dolgozó szakembereknek szól az alábbi magyarázat, jogi idézetek nélküli példákon levezetve.
1) Természeti érték a vadon élő növény-, gomba- és állatfaj egyede.
2) Védett természeti érték az illetékes miniszter által miniszteri rendeletben védetté nyilvánított természeti érték.
ad 1) A természeti értékeket lehetetlenség kitáblázni egyrészt a mennyiség, másrészt a vadon élő állatok táblázhatatlansága miatt. A táblával történő megjelölés célja egyébként is a kiemelt oltalom jelzése.
ad 2) A védett természeti értékek táblával történő megjelölése úgyszintén lehetetlen feladat volna.
3) Természeti érték védetté nyilvánítása hatáskörelvonást jelent az önkormányzat részéről a minisztertől.
4) A védett természeti érték mindig országos jelentőségű, helyi jelentőséggel védett természeti területről lehet szó, azon belül természetvédelmi területről (TT) vagy természeti emlékről (TE).
5) Védett természeti területet kötelező természetvédelmi táblával megjelölni. A természeti emlék lehet területi kiterjedés nélkül nyilvántartott fasor is, ami azonban nem védett természeti érték, hanem TE.
6) A Pécsett alkalmazott természetvédelmi táblát (fotót lásd a Képgalériában) az előző pontokban foglaltak miatt a vonatkozó szabvány sem tartalmazza.
Kelt 2019-ben
⁎
TUDATLANSÁG
Az alábbi szöveg szerepelt egy mindent átfogni szándékozó diplomás és országos kertész blogjában a vakondról.
„Védett vagy nem?
A vakond védett állat, eszmei értéke 2000 Forint, ezért vadászata nem szabályszerű, de ez a kitétel csupán a természetre vonatkozik, a kertekben ilyen védelmet nem élvez a vakond, így a halálos módszerek nem tiltottak, legfeljebb nem etikusak, és én sem ajánlom a kegyetlenkedést.”
Hát ezek bizony teljes ismerethiányról árulkodó információk, jogot is sértő ostobaságok, amelyek a világhálón a szakemberek számára elárulják a tudatlanságot, a laikus nagyközönség felé pedig félrevezetők.
Nincs eszmei érték a természetvédelmi jogban. Nem 2000 Ft a vakond pénzben kifejezett természetvédelmi értéke, hanem 25000 Ft. A vakond nem vadászható állatfaj, így elejtése nem vadászat. Honnan vette azt az információt a kertész, hogy a védett vakond kertekben nem élvez védelmet? A védett állatok mindenütt kiemelt oltalom alatt állnak. A halálos módszerek és a kínzás tiltott, ráadásul a vakond esetében 4 egyed elpusztítása vagy károsítása már megvalósítja a természetkárosítás bűncselekményét. A kegyetlenkedés pedig az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvénybe is ütközik, nem csak az etikába, ahogy a szövegben szerepel. A helytelen jogi és szakmai információ közreadása jogsértésre bíztató lehet.
Megjegyzés Védett állat kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ennek hiányában, illetve védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása esetén a jogsértő tevékenységet végző természetvédelmi bírságot köteles fizetni a természetvédelmi hatóság határozata alapján (a fent említett bűncselekmény jogkövetkezménye mellett is!).
Kelt 2018-ban
