A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

A TERMÉSZETVÉDELEMRŐL – amit illik tudni

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált a közvélemény előtt is – nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt – hogy a környezet és a természet védelme az emberiség jövőjének, fenntartható fejlődésének alapvető feltétele. A környezetvédelem a környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág és a mesterséges környezet védelmét jelenti, míg a természetvédelem a természeti értékek és a természeti területek általános védelmét és kiemelt oltalmát foglalja magában. A két mellérendelt tevékenység egymást kölcsönösen segíti, kiegészíti és részben átfedi.

Természeti értékek és területek védelme

Természeti értékek a vadon élő élővilág (növények, állatok, gombák, zuzmók) és élettelen környezetük (pl. talaj, ásványok), de a barlangok is természeti értéknek (és nem természeti területnek) minősülnek. Természeti területek pedig azok a földterületek, amelyeket természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek.

A természeti értékek és területek általános védelme

A természeti értékek és a természeti területek általános védelmét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény II. Része mellett az erdészeti, a vadászati és a halgazdálkodási jogszabályok alapozzák meg.

Védett természeti értékek és területek kiemelt oltalma

A védetté nyilvánított természeti értékek és területek kiemelt oltalmának alapja a természetvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei, de a természet védelmét is szolgálják a büntető törvénykönyv, a szabálysértési törvény és a polgári törvénykönyv vonatkozó szabályozásai.

Védetté törvény (ex lege védett területek és értékek) vagy védetté nyilvánító eljárás eredményeként miniszteri rendelet (országos jelentőségű természeti területek, valamint természeti értékek), illetve önkormányzati rendelet (helyi jelentőségű természeti területek) nyilváníthat.

Az országos jelentőségű védett természeti terület lehet nemzeti park (NP), tájvédelmi körzet (TK), természetvédelmi terület (TT) és természeti emlék (TE), a helyi jelentőségű védett természeti terület pedig természetvédelmi terület (TT) és természeti emlék (TE). Országos jelentőségű védett természeti területet vagy annak részét, valamint védett természeti értéket fokozottan védetté miniszteri rendelet nyilváníthat.

         magyar nőszirom                              hiúz – Matyiko Tibor festménye

Adatok

Tízesre kerekített számadatokkal hazánkban a védett állatfajok száma 1.180, a védett növényfajoké pedig 730. Hasonló védelemben részesülnek az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok és növényfajok, előbbiek száma 700, utóbbiaké 580.

A védett természeti területek közül 10 nemzeti parkunk kerekített összes területe 480.000 hektár, a tájvédelmi körzeteké pedig 337.000 hektár. A természetvédelmi területekkel és a természeti emlékkel együtt az ország területének összesen 9,6 %-a áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt.

A hazai védett természeti területi kategóriák kiemelt oltalma mellett, ezekkel a területekkel nagy átfedésben közel 2 millió hektár területet foglalnak el az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, a Natura 2000 területek. A Natura 2000 területekkel együtt az ország területének közel 23 %-a áll különböző irányú és szintű természetvédelmi oltalom alatt.

Ezek az adatok európai viszonylatban is kedvezőnek mondhatók, jogi szabályozásaink is korszerű színvonalat képviselnek, a jogalkalmazó gyakorlati természetvédelem azonban még kívánni valókat hagy maga után.

Természetvédelmi igazgatás

A természetvédelmi hatósági, igazgatási, illetve természetvédelmi kezelési feladatokat a megyei kormányhivatalok, illetve a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere, valamint helyi önkormányzatok teljesítik. A természet védelmét is szolgálják az erdészeti, a vadászati és a halgazdálkodási hatósági feladatok, amelyeket a megyei kormányhivatalok szervezetrendszere látja el.

A nemzeti park igazgatóságok egyben az állami tulajdonú védett természeti területek több mint egyharmadának a vagyonkezelői, állami erdeink vagyonkezelője pedig 22 erdészeti zártkörű részvénytársaság.

Egyéb információk

A természet védelmét civil szervezetek sokasága is segíti helyi, területi és országos szinten. Egyesületünknek is ez a célja elméleti és gyakorlati tevékenységével, honlapjával és népszerűsítő aktivitásával.

Befejezésül az alábbi táblázat tartalmazza az év fajait, amelyek évenkénti választásának nemzeti és természetvédelmi PR jelentősége van.

A vadon élő állatfajok

csoportosítása a védettség és hasznosíthatóság szerint (1×1)

1. Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló vadon élő állatfajok

1.1. Fokozottan védett vadon élő állatfajok

1.2. Védett vadon élő állatfajok

1.3. Az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős vadon élő állatfajok

2. Kiemelt oltalom alatt nem álló vadon élő állatfajok

2.1 Vadászható vadon élő állatfajok = vad

2.2. Fogható vadon élő állatfajok: hal és más hasznos víziállatok

2.3 Nem hasznosítható vadon élő állatfajok

A vadon élő (termő) növény- és gombafajok

csoportosítása a védettség és hasznosíthatóság szerint (1×1)

1. Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló vadon élő növény- és gombafajok

1.1. Fokozottan védett növényfajok

1.2. Védett növény- és gombafajok

1.3. Az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok

2. Kiemelt oltalom alatt nem álló vadon élő növény- és gombafajok

2.1. Hasznosítható növények (fák, cserjék, gyógynövények) és ehető gombák

2.2. Nem hasznosítható vadon élő növény- és gombafajok

2.3. Mérgező vadon élő növény- és gombafajok

A vadon élő élőlények

csoportosítása a honosság szerint (1×1)

1. Őshonos fajok

1.1. Elterjedt őshonos fajok

1.2. Veszélyeztetett őshonos fajok

1.3. Visszatelepülő őshonos fajok

1.4. Tájidegen fajok (az országban őshonosak, de az adott természeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordulnak elő)

2. Rejtett honosságú fajok

3. Idegenhonos fajok

Bekerülés módja szerint

3.1. Betelepített fajok

3.2. Behurcolt fajok

3.3. Spontán benyomult fajok

Terjedés szerint

3.1. Elszigetelt, nem terjedő idegenhonos fajok

3.2. Potenciálisan veszélyt jelentő idegenhonos fajok

3.3. Intenzíven terjedő idegenhonos fajok: inváziós özönfajok

2016. június © Dr. Temesi Géza

VIZSGA VAGY ÖNELLENŐRZÉS

Mit jelentenek az alábbi természetvédelmi fogalmak, mint természeti területi és természeti érték kategóriák?

Természeti területi fogalmak

1. Természeti terület
2. Védett természeti terület
3. Fokozottan védett természeti terület
4. Természetvédelmi terület
5. Nemzeti park
6. Tájvédelmi körzet
7. Természeti emlék
8. Természeti övezet
9. Kezelt övezet
10. Bemutató övezet
11. Természetkímélő hasznosítás övezete
12. Szolgáltató övezet
13. Erdőrezervátum
14. Bioszféra rezervátum
15. Ramsari terület
16. Európa diplomás terület
17. Magterület
18. Védőövezet
19. Védőzóna
20. Ex lege (törvény erejénél fogva) védett természeti terület
21. Országos jelentőségű védett természeti terület
22. Helyi jelentőségű védett természet terület
23. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület

a) különleges madárvédelmi terület

b) különleges természetmegőrzési terület

c) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Természeti érték fogalmak

1. Természeti érték
2. Védett természeti érték
3. Fokozottan védett természeti érték
4. Ex lege (törvény erejénél fogva) védett természeti érték
5. Az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok
6. Közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok
7. Jelölő fajok
8. Élő és élettelen természeti és védett természeti értékek

Milyen átfedések lehetségesek a fenti természeti területi (1 – 23) és természeti érték (1 – 8) fogalmak között?

Végül 1-1 szervezeti illetve tervezési komplex kérdéskör

A természet őrzését ellátó személyek (rendészeti személyek) feladatkörének és illetékességi (működési) területének ismertetése.

A természet védelmét és fenntartható használatát szolgáló tervezési rendszer ismertetése.