PREDÁTOROK
SZÁRAZFÖLDI PREDÁTOROK
A címben figyelemfelkeltési szándékú szóhasználatként szereplő predátorok megnevezés az állatvilágban prédára (zsákmányállatra) vadászó ragadozó (húsevő vagy mindenevő) állatokat, a ragadozás pedig erőszakkal zsákmányul ejtést jelent. A ragadozásból élő állatok igen nagyszámú fajai sokféleképpen (például rendszertan, élőhely, védettség, testnagyság vagy más szempont alapján) csoportosíthatók. A ragadozó állatok jelentős része lehet egyben prédaállat|állatpréda is. Konkrét élőhelyen a tápláléklánc csúcsán levő ragadozó állatok a csúcsragadozók, melyeknek már nincs természetes ellenségük. Hazánkban szárazföldi gerinceseket ragadozó 80 szárazföldi gerinces állatfaj (57 madárfaj, 18 emlősfaj és 5 kígyófaj) a publikáció témája, néhány fotóval illusztrálva. Vadon élő állatfajokról van szó, amelyek egyedei természeti, védett természeti vagy fokozottan védett természeti értékek, és állami tulajdont képeznek.
Az utóbbi időben hírként szerepelt a sajtóban medve hazai megjelenése és a kapcsolódó figyelemfelhívás a turizmus irányába, a farkasok szintén említésre kerültek, sőt a mindenevő vaddisznó is téma volt. Az információközlések az emberre veszélyesség szempontjából közelítettek a természeti kérdéskörhöz. A predátorok egyébként a biológiai sokféleség részei és elősegítik más állatfajok túlszaporodásának a megelőzését, segítik a természetes szelekciót a vadon élő állatvilágban.
Lássuk először szárazföldi ragadozó állatainkat az EMLŐSÖK osztályának védett és vadászható fajai köréből!
Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló őshonos ragadozóink közül nagyragadozók a medve, a farkas, valamint a hiúz, kisragadozó pedig hat faj. A ragadozók rendjében és a medvefélék családjában az európai barna medve (medevő azaz mézevő) testhossza ~2 m, testtömege 100–300 kg. Jól úszik, fára is jól mászik, 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett. A bocsokkal élő anyamedvét kivéve általában magányosan élő állat, már csak ritka vendégfajunk. A ragadozók rendjében és a kutyafélék családjában a falkában élő szürke farkas testhossza 100–140 cm, testtömege 40–70 kg, fokozottan védett 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. A ragadozók rendjébe és a macskafélék családjához tartozó, magányosan élő eurázsiai hiúz éleslátású, testhossza mintegy 80–100 cm, testtömege 20–30 kg, 500.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel szintén fokozottan védett.
Hiúz kép.jpg (Valaczkai)
A macskafélék családjának kistestű faja a vadmacska 50–80 cm testhosszal és 4–5 kg testtömeggel. Fokozottan védett éjszakai állatunk 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. (Megjegyzés: a fajoknál megadott testadatok a kifejlett példányokra vonatkoznak.)
A ragadozók rendjébe és a menyétfélék családjába tartozó fokozottan védett európai vidra 250.000 Ft/egyed értékkel részben vízben élő, vízhez kötött életmódú éjszakai ragadozó. Szintén a menyétfélék családjába tartozó védett fajok a hermelin, a nyuszt, a molnárgörény és a menyét. Az évszaktól függő bundaszínezetű hermelin (lásd az alábbi képen!), a molnárgörény (mezei görény), valamint az erdőlakó kiváló ugró és mászó, narancssárgás mellfoltú nyuszt természetvédelmi értéke egyaránt 50.000 Ft/egyed. A menyét a legkisebb testű emlős ragadozónk 25.000 Ft/egyed értékkel védett.
A vadászható állatfaj ill. példánya szaknyelvünkben a vad, amely lehet apróvad és nagyvad. Az aranysakál (nádi farkas, réti farkas, toportyán), a kotoréklakó vörös róka, valamint a szórványosan előforduló inváziós nyestkutya a ragadozók rendjének és a kutyafélék családjának fajai, egész évben vadászható állatok, apróvad. Közülük a 70–105 cm testhosszal és 7–15 kg testtömeggel rendelkező, sík területen jól futó aranysakál dögevő is, a valamivel kisebb testű nagyon ügyes róka főleg éjszaka vadászik. Egész éves vadászati idényű ragadozó apróvad még az urbanizálódó menyétféle nyest, amelyet a nyuszttól nagy fehér mellfoltja első látásra megkülönböztet, valamint a mosómedvefélék családjának mindent fogyasztó családnévadó ragadozója, a hazánkban ritka invazív mosómedve. Július 1-től február utolsó napjáig vadászható apróvad a menyétféle borz, üregrendszert kiépítő, klánokban élő mindenevő torkos állatunk, továbbá az ugyancsak menyétféle kotoréklakó ragadozó, az ügyes házi görény (közönséges görény, európai görény). Az egész évben vadászható mindenevő nagyvad párosujjú patás disznóféle vaddisznó megfogja a patkányt és a pockot is.
Az emlősök közül egyes rágcsálóknak is lehetnek gerinces prédáik (pl. madárfiókák), példa lehet a 25.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel védett európai közönséges mókus, amely egyben prédaállat is.
A HÜLLŐK osztályában a kígyók úgyszintén különböző gerinceseket (gyíkokat, kisemlősöket, madarakat stb.) is „hidegvérűen” ragadozó (kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló) predátorok. A pikkelyes hüllők rendjében és a kígyók alrendjében fokozottan védett fajunk a viperafélék közül a parlagi vipera (kárpát-medencei alfaja a rákosi vipera) 1.000.000 Ft/egyed és a keresztes vipera 250.000 Ft/egyed, a siklófélék közül fokozottan védett a haragos sikló 500.000 Ft/egyed, védett pedig az erdei sikló és a rézsikló 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel.
Rákosi vipera (fotó: Mizsei Edvárd)
Rákosi vipera (fotó: Halpern Bálint)
A hazai erdei siklók testhossza meghaladhatja a másfél métert, a haragos siklóé még hosszabb, a rézsiklóé több mint fél méteres, a parlagi viperáé csupán fél méter, a keresztes viperáé háromnegyed méter körüli. A viperamarás emberre is veszélyes lehet, keresztes vipera marása esetén feltétlenül orvosi ellátás szükséges. A kígyó sokféle jelentést hordozó szimbólum, jelkép, például az erdei sikló a gyógyszerészetben és az orvoslásban.
A MADARAK ragadoznak. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló madarak internetes és nyomtatott szakirodalma rendkívül gazdag, természetvédelme erős, ezért mellőzhető a részletezés.
Legnagyobb ragadozó madaraink a vágómadár-alakúak rendjébe tartozók: a rétisas és a parlagi sas 1.000.000 Ft/egyed, a szirti sas pedig 500.000 Ft/egyed értékkel fokozottan védett. Szárnyfesztávolságuk régi népi szemléletes kézi mértékegységgel kifejezve meghaladja az 1 ölt. 1.000.000 Ft/egyed értékű még a békászó sas és a kígyászölyv. (Megjegyzés: a védett vagy fokozottan védett fajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke, azaz természetvédelmi értéke a továbbiakban zárójelben szerepel.) A vágómadár-alakúak rend fokozottan védett fajai továbbá a barna kánya, a vörös kánya, a fekete sas, a törpesas, a hamvas rétihéja, a kis héja (500.000 Ft/egyed), a fakó rétihéja, a héjasas, a pusztai sas (250.000 Ft/egyed) és a pusztai ölyv (100.000 Ft/egyed). Védett vágómadár-alakúak a barna rétihéja, a kékes rétihéja, a héja, a gatyás ölyv, a kis testű karvaly (50.000 Ft/egyed), továbbá az egerészölyv (25.000 Ft/egyed).
Parlagi sas (fotó: Csonka Péter)
Leggyorsabb ragadozónk a sólyomalakúak rendjéhez tartozó fokozottan védett vándorsólyom (500.000 Ft/egyed), zuhanórepülése 300 km/óra feletti is lehet. Fokozottan védett sólyomalakúak még a kerecsensólyom (1.000.000 Ft/egyed), a fehérkarmú vércse és a kék vércse (500.000 Ft/egyed), az Eleonóra-sólyom (250.000 Ft/egyed), valamint a Feldegg-sólyom és az északi sólyom (100.000 Ft/egyed). Védett a kabasólyom, a kis testméretű kis sólyom és a vörös vércse (50.000 Ft/egyed).
Egerészölyv (fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea)
Érdekesség, hogy a legkisebb ragadozó madarunk a verébalakúak rendjének faja, énekesmadár: a nagy őrgébics (bábaszarka) testhossza alig több egy arasznál, prédái apró rágcsálók (pockok, egerek) és kis énekesmadarak is. Védett madárfaj (50.000 Ft/egyed). [Megjegyzés A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje, amelyhez sorolt legtöbb család fajainak jellegzetes prédái a rovarok. A rovarevő madarak állományai csökkenőben vannak.]
Éjszaka vadászó ragadozó madarak a bagolyalakúak rendjébe tartozó fajok. Fokozottan védett az uhu (500.000 Ft/egyed), a réti fülesbagoly (250.000 Ft/egyed), a gyöngybagoly, a kuvik, a füleskuvik, a hóbagoly és az uráli bagoly (100.000 Ft/egyed), védett az erdei fülesbagoly, a karvalybagoly, a macskabagoly, a gatyáskuvik és a törpekuvik (50.000 Ft/egyed). A baglyok nesztelenül repülő, kiváló látású és nagyon intelligens állatok. A bagoly a bölcsesség szimbóluma is.
Számtalan további madárfaj létezik, amelyek részben vízi vagy más élőhelyhez kötött életmódjuk, táplálkozásuk keretei között gerinces állatokat (kisemlősöket, kis madarakat, madárfiókákat, hüllőket, kis rágcsálókat stb.) is fogyasztanak. Jellemző példa vadászó életmódjával a gólyaalakú gólyaféle fokozottan védett emberkerülő fekete gólya (500.000 Ft/egyed) és emberközeli fehér gólya (100.000 Ft/egyed). Ilyen fajok a gödényalakúak rendjének gémfélék családjába tartozó fokozottan védett bölömbika és nagy kócsag (100.000 Ft/egyed), vagy például a védett szürke gém (50.000 Ft/egyed). Hasonló a helyzet legnagyobb testű őshonos madarunkkal, a fokozottan védett mindenevő túzokalakú túzokféle túzok (1.000.000 Ft/egyed) szintén elcsípi a kis rágcsálókat, madarakat, az ugyancsak fokozottan védett reznek (500.000 Ft/egyed) is a kisemlősöket. A verébalakúak rendjének varjúfélék családjából védett a vetési varjú és a holló (50.000 Ft/egyed), előbbi kisebb gyíkokat és emlősöket is fogyaszt, a mindenevő intelligens holló úgyszintén vadászik. Szalakótaalakúak rendjébe és a gyurgyalagfélék családjába tartozó fokozottan védett szalakóta (500.000 Ft/egyed) a rovarok mellett például gyíkokat és pockokat is ragadoz. Lehetne folytatni a sorokat további példákkal.
Dolmányos varjú – urbanizálódott faj
A vadászható madarak közül a verébalakúak rendjén belül a varjúfélék családjába tartozik a szajkó (európai szajkó, mátyásszajkó), amely mindenevő és ragadozó életmódú is. E hangutánzó szép madarunk július 1-től február utolsó napjáig lőhető. Ugyanezen rendszertani kategóriába tartozó és vadászati idényű dolmányos varjú és szarka esetében hasonló a helyzet, előbbinek kisebb emlősök és madarak, utóbbinak kis madarak lehetnek a prédái.
Magyarország ragadozó madarai és baglyai címmel ez év elején mutatták be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kétkötetes, 1600 oldal terjedelmű sokszerzős (45 szerző, 163 természetfotós) új könyvét, amelyben összesen 48 madárfaj szerepel. Több korábbi kiadású magyar nyelvű könyvünk is van ragadozó állatainkról.
A ragadozós természet IHLET. A ragadozó madarak és más vadon élő állatok ihletve hatnak nem csak a szakemberekre, hanem a művészekre is. Engedtessék meg először néhány az embert ragadozókhoz hasonlító című és témájú példa a filmek köréből! „Ragadozó madarak” hasonlattal éltek filmesek, ilyen címmel készült filmet először 2020 elején mutattak be (eredeti cím: Bird of prey). Az akció/szuperhősfilmként jellemzett kalandfilm műfaja dráma. Korábbi példa lehet a Sólyomszem című amerikai televíziós kalandfilm sorozat, vagy a Baglyok című amerikai filmdráma. Kínai–hongkongi–amerikai történelmi dráma A sasok szárnya című film. Ihletők más vadon élő állatok is. A Farkasok kanadai akció-horrorfilm, a Farkasokkal táncoló amerikai western-eposz, filmdráma. Egy francia természetfilm címe: A medve. Szintén létezik számtalan könyv, a fenti filmekkel analógok, vagy közvetlen a természetes ragadozókról szólók. Magyar népszerű irodalmi és filmpéldaként szolgálhat a rókákkal foglalkozó Vuk című ifjúsági (mese)regény, amelyből rajzfilm is készült. A ragadozó állatok meséket, állati jó vicceket, valamint szólásokat (mondásokat) is ihletők. Ragadozó állatokról szóló természetihlette versek közül néhány példa kortárs magyar költőnktől: A farkas; Hiú-e a Hiúz?; Vers a kígyókról; A sas és a róka; Rétisas monológ; A vércse balladája.
Megjegyzés Első számú csúcsragadozó (szuperragadozó), legerősebb predátor a Földön az ember. Szárazföldön a hivatásos és a sportvadászat, az orvvadászat, a mérgezés, a csapdázás stb. az emberi ragadozás eszközei. A vadászat szigorított jogi szabályozása, a természet fokozódó kiemelt oltalma, károsításának megelőzése ill. szigorú szankciója, erős természetőrzés és embernevelés szükséges nemzetközi viszonylatban. A hazai köznevelés egyik eszköze lehetne például az M1 televízió eddigieknél jóval több és hitelesen helyesebb természetről szóló műsorokkal, részben a mindennapos tévé–reklám– és tévé–sport–hírdömping helyett.
A vonatkozó jogszabályok, rendeletek között lásd 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet; 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet; 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; 82/2015. (XII. 17.) FM rendelet!
