TERMÉSZETKÁROSÍTÁS
A természetvédelemmel összefüggésben gyakoriak a helytelen fogalomhasználatok a hétköznapokban és a sajtóban is. Példa lehet a természetvédelmi terület, amit gyakran a védett természeti terület megnevezés helyett alkalmaznak. Konkrét példával: a nemzeti park nem természetvédelmi terület, hanem védett természeti terület. A természetvédelmi terület (TT) ugyanis a nemzeti parkhoz (NP) hasonlóan az egyik védett természeti területi alapkategória. Hasonló a kezelés szóhasználat is, ami jelző nélkül általában nem értelmezhető pontosan, vagy félreérthető. A védett természeti területek vagyonkezelése ugyanis gazdálkodást jelent, míg a védett természeti és a Natura 2000 területek, valamint a védett természeti értékek természetvédelmi kezelése igazgatási jellegű nemzeti park igazgatósági szakmai feladat. Az utóbbi fogalom tartalmát és terjedelmét alapvetően az 1996. évi LIII. törvény határozza meg. A természetkárosítást gyakran használják a természetvédelem érdekeit sértő, természeti vagy védett természeti területet, értéket károsító cselekmények gyűjtőfogalmaként, holott a természetkárosítás a jogban bűncselekmény kategória.
A TERMÉSZETKÁROSÍTÁS BŰNCSELEKMÉNYE
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 4 – 5. §-a szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy − ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli − gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk. büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Btk. kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Fentiekből is következik, hogy alapvető büntetőjogi fogalmak a következők: szándékos − gondatlan, tevékenység – mulasztás, bűncselekmény − bűntett – vétség, büntetés.
A természetkárosítás bűncselekményi tényállásait a Btk. 242. és 243. §-ai állapítják meg. Védett élő szervezetre a 242. §, védett területre és Natura 2000 területre, védett életközösségre és élőhelyére, barlangra a 243. § vonatkozik.
I. Természetkárosítás bűncselekménye élő szervezettel
A védett élő szervezettel kapcsolatos természetkárosítás bűncselekményre a Btk. vonatkozó bekezdései és pontjai az alábbiakat tartalmazzák (a törvényi szöveget megjegyzések, példák, jogmagyarázatok egészítik ki).
242. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
(a fokozottan védett növényfajok száma 87, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 100.000 – 250.000 Ft/egyed, a fokozottan védett állatfajok száma 185, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 100.000 – 1.000.000 Ft/egyed)
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
(azaz 100.000 Ft-ot; pl. az 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok 2 vagy több egyede, a 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok 10 vagy több egyede, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj (hóvirág) 10 vagy több egyede, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok (pl. házi veréb) 4 vagy több egyede esetében áll fenn a bűncselekmény)
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét
[tehát az elkövetési tárgyak az a), b), c) pontok alatti élő szervezetek egyedei]
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
(növényfajok esetében az 500.000 Ft-ot, állatfajok esetén a 2.000.000 Ft-ot)
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fontos az egyed törvényi fogalma a Btk. 242. § (4) bekezdés szerint:
A 242. § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
(megjegyzés: pl. védett vagy fokozottan védett madár tojása)
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt*, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
(*pl. konzerv védett énekesmadarak nyelvének felhasználásával)
Az egyed fogalmát a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) is megállapítja (a Btk.-val azonos tartalommal) a következőként:
Tvt. 4. § p) pont
egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
Külföldi bérvadászok egykori „zsákmánya” természetkárosítás bűncselekményének (bűntettének) elkövetésével.
II. Természetkárosítás bűncselekménye területtel
A Btk. 243. § (1) bekezdése szerint aki
- Natura 2000 területet,
- védett barlangot,
- védett természeti területet vagy
- védett élő szervezetek életközösségét, élőhelyét
jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A (2) bekezdés alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.
Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(a védett terület, életközösség értelemszerűen magában foglalja a fokozottan védettet is; minden barlang ex-lege védett, vagy fokozottan védett)
Natura 2000 terület károsítása; a jogellenes jelentős mértékű megváltoztatás a természetkárosítás bűncselekményének kritériuma; de lásd Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontot és 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdését is.
***
Fenti ismertetésekből látható, hogy a Büntető Törvénykönyv szükséges szigora biztosítja a megfelelő és arányos jogkövetkezmény alkalmazhatóságát a bűncselekmény miatti büntetésekben. A törvényi szabályok érvényesítésének biztosítása a természet őrzését ellátó rendészeti személyek, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok, törvényszékek feladata.
A természet védelmével összefüggő jogsértés jogkövetkezménye lehet a természetvédelmi hatóság által kiszabott természetvédelmi bírság is a Tvt. 80. §-a alapján, a 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet szerint. A természetvédelmi bírság azonban nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól. Amennyiben tehát a Tvt. alapján természetvédelmi bírság kiszabására kerül sor, de a cselekmény a Btk.-ba is ütközik, úgy a természetvédelmi bírság kiszabásán kívül büntetőeljárás is indul.
***
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
ERDEI HASZONVÉTELEK
Az erdei haszonvételek általános szabályai
68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;
k) az erdei legeltetés;
l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;
m) az erdei forrásvíz hasznosítása.
69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(4) Az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5) Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
132. A tulajdon elleni szabálysértés
177. § (1) Aki
a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,
.....
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.
.....
(3) Aki a kulturális örökség védett elemeit, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt gondatlanul megsemmisít, megrongál, elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
.....
196. Erdőrendészeti szabálysértés
242. § (1) Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén gazdasági vagy műszaki célt, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdő védelmét, illetve az erdészeti kutatást szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul megsemmisít, megrongál vagy eredeti helyéről eltávolít, szabálysértést követ el.
(2) Aki olyan erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat jogszabály tiltja, vagy azt jogszabály felhatalmazása alapján korlátozzák vagy megtiltják, szabálysértést követ el.
(2a) Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, fásításban vagy erdészeti létesítmény területén a tűzgyújtási előírásokat megszegi, közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyat helyez el, vagy a gyújtott tűz őrzéséről, valamint annak a - helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
(2b) Aki az erdőgazdálkodásért felelős miniszter vagy az erdészeti hatóság által elrendelt tűzgyújtási tilalom hatálya alatt a tűzgyújtási, tűzvédelmi előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.
(3) Az (1)-(2b) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
197. Erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása
243. § (1) Aki
a) erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen a külön jogszabályban meghatározott erdei haszonvételeket - a fakitermelés, a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása, valamint az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése kivételével - jogszerűtlenül gyakorolja,
b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdei faválasztékot az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szállítójegy nélkül szállít,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
XXXVI. FEJEZET
A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Lopás
370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
.....
vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással
követik el.
Értékhatárok
szabálysértési értékhatár: - 50.000 Ft-ig
bűncselekményi értékhatárok:
kisebb érték: 50.001 - 500.000 Ft
nagyobb érték: 500.001 - 5.000.000 Ft
jelentős érték: 5.000.001 - 50.000.000 Ft
különösen nagy érték: 50.000.001 - 500.000.000 Ft
különösen jelentős érték: 500.000.001 - tól
2017 © Dr. Temesi Géza
