ÖKOLÁBNYOM
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (ÖKOLÁBNYOM)
Nagy lábon élünk, nem összhangban a Föld eltartóképességével és a jövő érdekeivel, hanem fenntarthatósági problémákkal és globális felmelegedési - éghajlatváltozási folyamatokkal jellemezhető valóságban.
Az ökológia környezettant, a lábnyom pedig egyszerű értelemben hátrahagyott talplenyomatot jelent. Az ökológiai lábnyom (ökolábnyom, ÖL) fenntarthatósági mutatószám, az a Föld-terület (földterülettel, vízzel, levegővel), ami az adott társadalom életszínvonalán károsodás nélkül képes megtermelni az aktuális emberi életvitel fenntartásához szükséges fogyasztást, földi javakat, és elnyelni a megtermelt hulladékot, szennyezést. Másként fogalmazva: az ökológiai lábnyom értéke azt fejezi ki, hogy az adott társadalomnak mennyi földterületre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a általa megtermelt hulladék, szennyezés elnyeléséhez. Az ember természetre gyakorolt hatását számszerűsíti hektárban kifejezett mutatószámmal.
Kapcsolódó fogalom a biokapacitás (BK), és a humán fejlettségi mutató (HDI). A BK a rendelkezésre álló hasznosítható Föld-területet, az eltartóképességet jelenti (Föld-átlagban 1,7 gha/fő), a HDI pedig a jólét mutatószáma. Az emberiség egyre súlyosbodó problémája, hogy ÖL > BK, így egyre kevésbé elég az élethez a bolygónk.
Az ökológiai lábnyom koncepcióját William Rees kanadai ökológus alkotta meg az 1990-es években, majd vele együttműködve Mathis Wackernagel svájci várostervező dolgozta ki a számítás részleteit.
Az ökológiai lábnyomnak eredetileg hat összetevője, ún. számlaosztálya volt, amelyek az emberi élettevékenység környezeti hatásait mérik ezeken az adott területeken:
1. karbon (szén, szén-dioxid) lábnyom,
2. termőföld (szántó) lábnyom,
3. halászati terület lábnyom,
4. legelő lábnyom,
5. erdő lábnyom,
6. beépített terület lábnyom.
Van már víz (nem csak halászati terület) lábnyom, étrendünk lábnyoma is.
Az ökológiai lábnyom számítási szintje szerint lehet globális, országos, térségi, települési és egyéni.
A túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikortól deficitessé válik az emberiség gazdálkodása a természeti erőforrásokkal. Ami e nap után elfogy, azt a természet már nem képes a saját megújuló-képességével újból előállítani. 2020-ban a túlfogyasztás világnapja augusztus 22. volt. A lábnyom a koronavírus járvány miatti korlátozások következményeként zsugorodott.
Az ökológiai lábnyom témakörnek nagy a magyar nyelvű irodalma is a világhálón, de sok a nem megbízható forrás helytelen, téves, szakszerűtlen információkkal. Megbízható szakirodalmat szabad csak tanulmányozni. A lábnyom elemzéseket bírálják is, mert sántítanak...
2020/2021 évfordulóján © Dr. Temesi Géza
