ÖKOKULTÚRA
ÖKOLÓGIAI KULTÚRA
A kultúra az ember ismereteken alapuló hagyományainak és szokásainak az összessége, mindazon ismeretek beidegződése, és az azon alapuló viselkedési modellek, hagyományok és szokások, amelyeket a szocializáció folyamán elsajátít.
Az ökológiai kultúra (ökokultúra) a természethez való viszonyulási kultúra, vagyis a természettel kapcsolatos ismeretek beidegződése, és az azon alapuló viszonyulásoknak, hagyományoknak, viselkedésnek és szokásoknak az összessége.
Hogyan viszonyul az ember a természethez?
Az ember természethez való viszonyulására alapvetően a felelős természetvédő magatartás, a természetvédő aktivitás, a védett óvása, a tulajdon tiszteletben tartása jellemző. Sajnos azonban nap mint nap találkozunk az ismerethiány (tudatlanság), a téves szemlélet, a felelőtlenség, a helytelen szokáshagyományok miatti jogsértő magatartással, nem ritkán a szándékos károkozással, a védettség és a tulajdon semmibe vételével.
A szemetelés és az illegális hulladék-elhelyezés, a tűz okozása, a védettség figyelmen kívül hagyása, a védett természeti területek és értékek veszélyeztetése, károsítása, a védett állatok elpusztítása és a védett növényekben, növényzetben okozott károk, a tulajdon elleni jogellenes cselekmények (lopás), a talaj és a természetes vizek károsítása illetve szennyezése azok a legjellemzőbb problémák, amelyek ellen minden jóakaratú embernek tenni kellene.
Mit tehet az állampolgár, mit tehet a civil szervezet tagja?
Minden tenni akaró állampolgár sokat tehet a természet védelméért, mert segítheti a megelőzést, jelezheti a veszélyeztetést vagy károsítást, sőt a természetvédelmi kezelővel együttműködve polgári természetőrként közvetlenül is közreműködhet a természeti területek és értékek őrzésében. A civil szervezet intézkedést kérhet a hatósági és igazgatási szervektől, tagja pedig aktívan részt vehet szervezetünk tevékenységében, közreműködhet a környezeti nevelésben, és példát mutathat az ökológiai kultúra terén.
Ne feledjük, hogy nem a természetnek van szüksége ránk, hanem nekünk a természetre, és amit a természettel teszünk, azt magunkkal tesszük.
Év fajai
Hazánk társadalmi szintű ökológiai kultúrájának egyik megnyilvánulása az év fajainak választása, aminek természetvédelmi, oktatási - nevelési és nemzeti PR jelentősége van. Minden évben felhívja a figyelmet az év fajainak választása a természet szépségére, védelmének és a biológiai sokféleségnek a fontosságára. Részleteket lásd: https://termeszetor-tarsasag.hu/cikkek/evek-fajai/
Jeles napok
Szintén az ökokultúra részei nemzetközi illetve hazai viszonylatban a természet- és környezetvédelemmel összefüggő nemzetközi és hazai jeles napok.
| Február 1. | Tisza élővilágának emléknapja |
| Február 2. | Vizes élőhelyek világnapja (Ramsari egyezmény) |
| Március 3. | Vadvilág világnapja (Vadonélő állatok védelmének világnapja) |
| Március 10. | Beporzók napja (rovarok, madarak, denevérek, növények) |
| Március 20. | Halak napja, Nemzetközi verébnap |
| Március 21. | Erdők világnapja (Erdők nemzetközi napja, IDF) |
| Március 22. | Víz világnapja |
| Április 22. | Föld napja |
| Április 30. | Méhek napja (Magyarország) |
| Május 10. | Madarak és fák napja [Tvt. 64. § (3)] |
| Május 19. | Forrásvizek napja |
| Május 20. | Méhek világnapja |
| Május 22. | Biológiai sokféleség világnapja, Magyar természet napja |
| Május 24. | Európai nemzeti parkok napja |
| Június 5. | Környezetvédelmi világnap |
| Június 17. | Sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja |
| Június 25. | Barlangok világnapja |
| Július 31. | Természetvédelmi őrök világnapja |
| Október 4. | Állatok világnapja (Assisi Szent Ferenc emléknapja) |
| Október 20. | Táj nemzetközi napja |
| Október 21. | Földünkért világnap |
| Október 24. | Éghajlatvédelmi világnap |
| December 5. | Talaj világnapja |
Pénzérmék
Egyes pénzérméink előlapján fokozottan védett természeti értékek szerepelnek. A már érvénytelen 2 Ft-os pénzérmén a magyar kikerics látható. Az 5 Ft-os pénzérmén a nagy kócsag, a 20 Ft-oson a magyar nőszirom, az 50 Ft-oson pedig az 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű kerecsensólyom ábrázolódik. Többször kerültek kiadásra az utóbbi évtizedekben a természetvédelmet szimbolizáló emlékérmék is.
Hungarikumok
A nemzeti értékek, köztük a hungarikumok olyan megőrzendő és egyedülálló értékek, amelyek értelmezését az alábbi törvény állapítja meg, védelmét és gondozását pedig a kormányrendelet szabályozza:
2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról;
114/2016. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról.
A Hungarikumok Gyűjteményében a kormányrendelettel megállapított nyolc szakterületi kategóriákon (szakkategóriákon) belül a természetvédelmet közvetlenül elsősorban a következő hungarikumok érintik:
Magyar akác*
Hollókő ófalu és környezete
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta
Az Aggteleki karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra
Tiszavirág és tiszavirágzás
* Megjegyzés: a fehér akác a természetes állat- és növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzékében szereplő fafaj. Az akác erdősültségünkön belüli területi aránya magas, erdeinknek csaknem egynegyedét alkotja.
© Dr. Temesi Géza
“Ökológiai munkamegosztás” – fotók: Kósa Gyula
Ökokultúra-hiányosok vegyeshulladéka – természetszennyezés
Természetvédő aktivitás – természettakarítás (szemét – hulladék – gumiabroncs)
ROMBOLNAK A BRINGÁSOK… (2014)
…..címmel jelent meg a Pécsi Hírek 2014. április 22-én kiadott számában egy teljes oldalas újságcikk. Maradandó károkat okoz és balesetveszélyt jelent a terepbiciklisek száguldozása a Mecsekben, a terület erodálódását, talajeróziót okoz az ilyen kerékpározás, és jóvátehetetlen károk keletkeznek védett növények állományaiban is, írja a cikk szerzője. Erdészeti, közjóléti és védelmi szempontból egyaránt értékes erdőterületekről, védett természeti területről, Natura 2000 területről van szó!
A törvényalkotó természetvédelmi, erdővédelmi és talajvédelmi szempontból egyaránt kedvezőtlenül módosította az erdőtörvény erdő látogatására vonatkozó korábbi szabályozásait. A törvénymódosítást lovas és kerékpáros érdekkörök lobbizásának eredményeként országgyűlési képviselők kezdeményezték (internetes források szerint Horváth László, Potápi Árpád és Révész Máriusz).
A törvénymódosítás káros következményei sok helyen tapasztalhatók az országban. A természetben korábban is folytatott terepi kerékpározás a törvényi legalizálás, illetve az (Egyesületünk által kifogásolt) ellentmondásos, hibás törvényi szabályozás miatt még jobban terjed, a károkozás pedig fokozódik. A pécsi városmagazinban olvasható, hogy a védett természeti területek természetvédelmi kezelői, az erdőgazdálkodó és a hatóságok egyaránt képtelenek hatékonyan fellépni a természet védelmében.
Nem vigasz, de így van ez másutt is, a Bakonyban, a Börzsönyben, a Bükkben, az Alföld védett természeti területein és más sík- és dombvidéki térségekben egyaránt.
Pécsett a mecseki védett természeti területek megóvása érdekében is, a kerékpáros-probléma enyhítésére többfunkciós kerékpárparkot létesítenek négy különböző szakág részére, remélve, hogy a profi terep sokakat elcsábíthat a tiltott „fekete pályákról” – adta hírül a városmagazin április 28-ai száma. Már a múlt évben megkezdődött a terület előkészítése, de az elkészült néhány pályaelemet ősszel a vandálok gyakorlatilag megsemmisítették – szól az újságcikk –, ezért a 3,5 hektáros terület biztonságos körbekerítését tervezik.
