SAJTÓ / HIBÁK
A SAJTÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ HIBÁI - PROBLÉMÁI
A sajtó (hírközlés) és a kommunikáció természettel és védelmével kapcsolatos hibái napjainkban sem ritkák. Televízió, rádió, nyomtatott sajtó, internet, mindennapjaink nem mentesek azoktól a szakmai - jogi hibáktól, amelyekre weboldalaink is felhívják a figyelmet. Nem sajtóhibákról, hanem a fenti címnek megfelelően másról van tehát szó: ismerethiányok vagy régen elavult ismeretek következményeiről. Lássunk néhányat - egyszerűen szólva és súlyozás nélkül -, amihez nem kell nagyító!
1) A védett fajok egyedének (gombák esetében példányának, hangyák esetében bolyuknak) pénzben kifejezett értéke természetvédelmi érték, nem eszmei érték, ami nem nyelvi, hanem jogi kérdés. A hatályos törvény pénzben kifejezett értéket, azon belül a vonatkozó végrehajtási rendelet természetvédelmi értéket nevesít.
2) Fokozottan védett vagy szigorúan védett? A helyes válasz a fokozottan védett, ami a 100.000 Ft/egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értéket elérő természeti értékek védettségi kategóriáját jelenti a növény- és állatvilágban. A legmagasabb természetvédelmi érték az 1.000.000 Ft/egyed. A barlangok törvény erejénél fogva („ex lege”) védettek, és fokozottan védetté nyilváníthatók. Kiemelt természetvédelmi oltalom alatti természeti terület is lehet fokozottan védett, a nemzeti park természeti övezete törvény erejénél fogva az.
3) A nemzeti park (NP) vagy a tájvédelmi körzet (TK) nem természetvédelmi terület, hanem védett természeti terület. Utóbbi a gyűjtőfogalom, nem a természetvédelmi terület (TT), ami csupán egy a négy védett természeti területi alapkategória (NP, TK, TT, TE) közül.
4) A természettel összefüggésben kommunikált gyűjtés (szedés) gyakran egyszerűen lopás, illetve más jogsértés. A vadgyümölcs, a gomba, a gyógynövény, a fa ugyanis a földterület tulajdonosának a tulajdonát képezi, amennyiben az nem áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. A védett és a fokozottan védett növény, gomba, állat stb. pedig állami tulajdon.
5) A hazai jog alapján a vad nem a vadon élő állatok (állatfajok) szinonimája, hanem a vadászható vadon élő állatot jelenti. Ennek alapján: vadon élő állatok (állatfajok) = vad + védett, fokozottan védett vadon élő állatok (állatfajok) + a további vadon élő állatok (állatfajok). A vad (vadfaj) lehet apróvad és nagyvad. Tehát: vad ≠ vadon élő állat.
6) Faj vagy fajta? A nem ritka tévedések talaján terem ez a kérdés. A fajta megnevezés nem lehet a fajra is vonatkozó gyűjtőfogalom, mert a fajta faj alatti kategória. Kommunikáció, tévé műsorszerkesztés előtt egy kis stúdium szükséges arról, hogy a faj species, a fajta pedig cultivar. Arról, hogy a magasabb rendű élőlény (növény, gomba, állat) lehet vadon élő, háziasított (domesztikált), tenyésztett állat, nemesített, termesztett növény stb. Tehát a tölgyes erdőben álló különböző tölgyek nem fafajták, hanem fafajok (a nemesnyár ültetvényes erdőben álló nyárak a fafajták).
7) Fafaj vagy fa? Az év fafaja és/vagy az év fája? A fa vagy fafaj megnevezés jellemző hiba az interneten és a sajtóban például az év választott fajaival összefüggésben. A fa anyag (faanyag) vagy fás szárú élő növény egyede, ebben az esetben az utóbbiról van szó. A fafaj pedig faj, a fának a faja. Konkrét példa lehet a lisztes berkenye, amely nem az év fája, hanem az év fafaja 2021-ben. Az év fája évenként egy valahol élő faegyed, például 2017-ben egy Zengővárkony határában álló 300 éves szelídgesztenye fa kapta ezt a címet, míg abban az évben a vadalma így nem az év fája, hanem az év fafaja volt.
8) A tetvek, poloskák, kabócák, legyek nem bogarak, hanem azokkal mellérendelt más felsőrendű rovarrendekbe tartoznak, közös gyűjtőmegnevezésük lehet a rovar. Bogár < rovar, bár tény, hogy a bogarak a legnagyobb fajszámmal rendelkeznek a rovarok között (hazánkban leírt fajszámuk ~ 6400). Megjegyzés: pusztul a szárazföldi rovarvilág, melynek okai sokrétűek (intenzív mezőgazdálkodás, vegyszerezés, lakóterületek terjeszkedése, erdővédelmi problémák stb.).
9) Nem nemzeti park igazgatósága, hanem nemzeti park igazgatóság a helyes megnevezés. A nemzeti park igazgatóságok a működési területükön lévő nemzeti parkról kapták megnevezésük jelzőjét. A működési területükön a nemzeti parkon kívül vannak többek között tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek is, valamint védett természeti területeken kívüli védett természeti értékek, mindamelyek állami természetvédelmi kezelő szervei.
10) A természetvédelem nem csak a védett vagy fokozottan védett természeti területek és a védett vagy fokozottan védett természeti értékek védelmét jelenti, hanem a kiemelt oltalom alatt nem álló természetre is kiterjedő általános védelmet szintén magában foglalja. Erről szól az 1996. évi LIII. törvénynek A természeti értékek és természeti területek általános védelme című II. Része.
11) A természeti érték nem olyan gyűjtőfogalom, amely tartalmazza a természeti területet is. A természeti terület és a természeti érték mellérendelt fogalmak, úgyszintén a védett természeti terület és a védett természeti érték is. Tehát természeti érték ≠ természeti terület, annak ellenére, hogy utóbbi értéke kifejezhetetlen. Természeti terület + természeti érték = természet.
12) Rengeteg a hibás vagy idejétmúlt (elavult/elévült) és dátum nélküli információ az interneten, az elektronikus világhálón a természetvédelemmel összefüggésben is, részben az ellenőrízetlen átvételek, felhasználások miatt. Sajnos természetvédelmi weboldalak, internetes enciklopédiák, tananyagok sem mentesek a probléma alól, és a hibák a kontroll nélküli felhasználással tovább szaporodnak. Csak valóban ellenőrzött, teljesen hiteles forrásból szabad meríteni! Számos átfogó hibát sikerült javíttatnunk.
13) Bokor vagy cserje? Kezdhető szakmai értelmezésekkel. Cserje: tőből többszörösen elágazó alacsony fás szárú növény. Bokor: rövid (alacsony) törzsből többszörösen elágazó, legfeljebb mintegy 5 m magasságig növő fás szárú növény. Fa: magas növekedésű, (fő)törzsből és koronából álló fás szárú növény.
Az állami jog fát és cserjét nevesít a fás szárú növények körében. Oleg Polunin neves szakírónak a Gondolat gondozásában 1981-ben megjelent könyve a bevezetőben fákat és cserjéket említ, címe viszont Európa fái és bokrai. A bodzabokor, csipkebokor általános megnevezés, nagyra növekszenek. Erdőben cserjék léteznek a cserjeszintben, ott ...
… az ég felé növő fák uralkodnak.
Fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea
Megjegyzések » A fák egyik alapvető mérete a famagasság (h), másik a mellmagassági átmérő: a fatörzs 1,3 m magasságában mért átmérője (d1,3). Országunk legmagasabb fája h ≈ 55 m (duglászfenyő, Zemplén), a legvastagabb fa törzsátmérője d1,3 ≈ 380 cm (fekete nyár, Gemenc).
2020. december © Dr. Temesi Géza
