KÖZSZOLGÁLAT ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

A közszolgálat fogalmának, jelentésének magyarázatára sok internetes forrás is rendelkezésre áll, jó vagy kevésbé helyes megközelítéssel és magyarázattal. A menüpont nem a fogalom magyarázatával és tartalmával foglalkozik, hanem a közszolgálat természet védelmével összefüggő egyes negatív gyakorlati kérdéseivel. Érinti a menüpont a közszolgáltatás témakörét is a hulladékprobléma miatt.

JOGSZABÁLYI VÁLOGATÁS

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (Kt.)

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.)

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (Mttv.)

2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.)

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.)

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Felsőokt. tv.)

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékgazdálkodásról (Ht.)

2013. évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről

2013. évi CXXXIV. törvény egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól

31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról

273/2012. (IX. 28) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról (Kit.)

86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 

10/2019. (XII. 30.) AM utasítás az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről

TV HÍRADÁS

A közszolgálati televíziós híradás a társadalmi közösséget, a közt kell hogy szolgálja, szakszerűen és jogszerűen, ismeretterjesztő adásban hozzáértő meghívott riportalannyal. 

Gombaügy

Egyik 2020. október esti M1 híradásban a mérgező gombákkal foglalkoztak több szakmai illetve jogi ismerethiányos híradói tájékoztatással és alapvető információkat elhallgatva. Lássuk a vadon termő gomba körüli igazságot!

A nem védett gomba (így a képen látható tuskógomba is) a termőterület tulajdonosának a tulajdonát képezi. A szedése, gyűjtése ezért a tulajdonos által végzett vagy végeztetett tevékenységgel, avagy a terület tulajdonosának a hozzájárulásával, az általa meghatározott feltételekkel jogszerű. Ellenkező esetben az jogsértőnek, lopásnak minősül. Kivételt képez ez alól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény, Evt.) és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény, Tvt.) szabályozásai alapján a nem védett állami tulajdonú erdő. Állami tulajdonú területen a haszonvétel szempontjából a tulajdonos államot a vagyonkezelő jeleníti meg, állami erdőterületen az állami tulajdonú erdészeti zártkörű részvénytársaság (zrt.).

Az erdőtörvény vonatkozó szabályozása [Evt. 69. § (7) bekezdés] alapján az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba gyűjtését. Az egyéni szükséglet a 2 kg/fő/nap mennyiség, ami kereskedelmi forgalomba nem hozható. Az e feletti mennyiségben történő gyűjtéshez már az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Mindez azt is jelenti, hogy a területtulajdonosi, vagyonkezelői, haszonvételi joggyakorlói hozzájárulás nélküli gyűjtés csak a nem védett állami erdőben lehet legális azért, mert ott törvény a gyűjtés tűrésére kötelezi az állami erdőgazdálkodót. Ilyen területnek az ország teljes területének összesen és kerekítve csak 9 %-a, az összes termőterületnek pedig 11,5 %-a minősül.

Védett természeti területen, így a védett állami erdőben is a gyűjtéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, ami alól felmentést a természetvédelmi kezelési terv adhat a gyűjtés meghatározott feltételekkel való lehetővé tételével. Ilyen hatósági engedély vagy természetvédelmi kezelési tervben meghatározott szabályozás figyelembe vétele után következik a gyűjtés tűrésére vonatkozó törvényi szabály, illetve a tulajdonosi, vagyonkezelői, haszonvételi joggyakorlói írásbeli hozzájárulás szükségessége.

A védett gomba állami tulajdont képez, gyűjtése természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött védett természeti területen kívül is.

Az élet nem a fentiekben vázolt jogszabályoknak megfelelően zajlik. Lopják a gombát, a gyógynövényt és a vadgyümölcsöt egyaránt, erdőn-mezőn, szezonjában és (ellen)őrzés hiányában nem ritkán hajnaltól napestig.

Nem hívták fel a figyelmet a híradóban a tulajdonjogon kívül a terület védettségével, vagy gombafajok védettségével összefüggő alapvető korlátozásokra, tiltásokra sem. Egy példaként szolgálva: 10 példány 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett gomba hatósági engedély nélküli begyűjtése már kimeríti a bűncselekményt.

Illusztrációként szolgálhat egy weboldalon (honlapon) korábban közzétett képnek az arc eltakarásával  általunk szerkesztett másolata.

A fényképen mutatott császárgalóca (császárgomba) nem mérgező, sőt finom ehető gomba, de 2013 óta védett, 

természetvédelmi értéke 5.000 Ft/példány.

Hazánkban egyre ritkában előforduló gombafaj.

A gyűjtő gombász honlapon nyíltan reklámozta jogsértő cselekményét 2019-ben.

Faj vagy fajta

Többször elhangzott a híradásban a gombafajta megnevezés. A vadon termő gombának fajai, és nem fajtái vannak, tehát helyesen gombafaj. A faj és a fajta nem szinonim fogalmak. Ezt a hibát más, az erdőkkel kapcsolatos műsorokban is több adással elkövették. A Greenfo esetében is találkoztunk a faj vagy fajta problémával, jelzésünkre javították a hibát.

Aranysakál

Tévétéma volt 2020 őszi vadászműsor keretében az aranysakál is, mint az ember számára hasznos vadállományban kárt okozó vad. Mi a helyzet valójában?

Az aranysakál, másnéven nádi farkas vagy réti farkas testnagyságra a róka és a farkas közötti vadon élő állatfaj. Magyarországon őshonos, de több emberöltőnyi időszakra kihalt hazánkban, majd újra visszatelepült. Táplálkozása széles körű, rágcsálókat, apróvadat, beteg és legyengült vadat, sőt dögöt is fogyaszt.

Az aranysakál is hozzátartozik országunkban a biológiai sokféleséghez. Egész évben vadászható egyéb apróvadfajunk, közösségi jelentőségű vadászható állatfajunk. Az elmúlt évtized elején már 1.000 példány/vadászati év nagyságrendben lőttek ki aranysakált annak ellenére, hogy rendkívül óvatos vad. Kímélni kellene, nem ellenreklámozni tévéműsorban.

TERMÉSZETVÉDELMI SAJTÓHIBA

Közszolgálati médiában és azon kívül is televízió és rádió műsorokban, a világhálón és a nyomtatott sajtóban még mindig nem ritka "sajtóhiba" a természetvédelmi terület (kontra védett természeti terület) megnevezés. Legutóbb 2020. november 5-én hangzott el többször nagy elánnal M1-műsorban, hogy "természetvédelmi területek és természeti értékek..." A nemzet park és a tájvédelmi körzet sem természetvédelmi terület, területi vonatkozásban a gyűjtőfogalom a védett természeti terület. A védett természeti terület lehet nemzeti park (NP), tájvédelmi körzet (TK), természetvédelmi terület (TT) és természeti emlék (TE). A helyes megnyilvánulás úgy szólt volna, hogy "védett természeti területek és értékek..."

KLÍMA- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI AKCIÓTERV

Klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadott el a Kormány 2020. február 12-én. A nyolcpontos akcióterv célja minden szükséges állami intézkedés megtétele a klímaváltozás időszakában annak érdekében, hogy a jövő generációi jobb környezeti állapotban örökölhessék az országot. Tartalmazza az illegális hulladéklerakók felszámolását, az egyszer használatos műanyagok megszüntetését, az üveg- és műanyagpalackok, fémdobozok visszaváltásának lehetőségét, a folyók védelmét, a multinacionális cégek általi környezetbarát technológiák alkalmazását, a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelésének támogatását, a Mátrai Erőmű környezetbaráttá alakulását, minden újszülött után tíz fa ültetésének támogatását, az elektromos autók beszerzésének támogatását és a naperőművek kapacitásának növelését.

Mindezek közvetve ugyan a természet védelmét is segítik, de alapvetően a környezet védelmét szolgálják, ezért a cím téves, helyesen: Klíma- és környezetvédelmi akcióterv (lásd a fenti Jogszabályi válogatás cím alatti vonatkozó jogszabályokat).

NKE = NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

Korábbi történet Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek című tantárgy oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ami 2013-tól 2018-ig tartott.

A természetvédelmi tantárgy a Közigazgatás-tudományi Kar, később Államtudományi és Közigazgatási Kar nappali és levelező tagozatán egy szemeszteres választható tantárgyként szerepelt. Oktatásához - tanulásához 2012-ben a Dialóg Campus Kiadó által gondozott és egyetemi oktatás céljaira készült szakkönyv állt a hallgatók rendelkezésére.

Temesi G. (2012): Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 118 pp

Az időközbeni jogszabályi és igazgatási változások miatt is 2015-ben a maga nemében európai szinten egyedülálló folyamatosan aktualizált digitális tananyag, weboldal is készült 25 menüpont, 5 aloldal és közel 700 ppt dia terjedelemmel: https://termeszetor.hu/

Hogy mennyire fontos a természetvédelem minél szélesebb körű oktatása, arra utal a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdése, és arra világítanak rá a fenti fejezetekben felvetett problémák is. A fenntarthatóság nagy jövőkérdése, az azzal összefüggésben fellépett koronavírus világjárvány is mutatja a természetvédelem és a környezetvédelem általános érvényesülésének elengedhetetlenségét, minél szélesebb körű oktatásának szükségességét az oktatási intézményekben (beleértve az egyetemeket is).

A fenti két tananyag szerzője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi (később Államtudományi és Közigazgatási) Karának külső oktatójaként azt szorgalmazta, hogy két karon, másodikként a Rendészettudományi Karon is kerüljön bevezetésre egy új tantárgy környezet- és természetvédelmi jogi, igazgatási és rendészeti ismeretek tartalommal. A kar dékánja viszont válaszadás helyett évközben, a 2017/18-as tanév második szemeszterére az eredeti tárgyat törölte a választhatók közül.

Közben rektorváltás készült az egyetemen, és érintett oktató élt az alkalommal, hogy még a leendő rektor hivatalba lépése előtt 2018 augusztusában elektronikus levélben hívja fel a figyelmét a tantárgy fontosságára. A levél idézete: "A környezet- és a természet védelme a jövő szempontjából létfontosságú feladat, az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele. Meghatározó követelmény ezért, hogy a természet és a környezet védelmére vonatkozó ismereteket (törvények által is előírtan) minden oktatási intézményben oktatni kell. Nem csak az alap- és középfokú iskolákban fontos azonban a természet- és környezetvédelem oktatása, hanem a felsőfokú oktatási intézményekben is, az intézmény szakirányának megfelelő irányultsággal, tartalommal és terjedelemben. Különösen vonatkozik ez a természettudományi és a biológiai karokon kívül a közszolgálati tisztviselők képzésére. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem két karán, az Államtudományi és Közigazgatási Karon (azóta a kar megnevezése újra változott), valamint a Rendészettudományi Karon természet- és környezetvédelmi jogi, igazgatási és rendészeti ismeretek oktatása álláspontunk szerint elengedhetetlen legalább egy szabadon választható tantárgy keretében. Az egyetemen azonban a múlt tanévben a vonatkozó választható tantárgy oktatását a hallgatói érdeklődés ellenére év közben megszüntették. Kérem Rektor Úr támogatását és intézkedését a fent nevezett tantárgy oktatására az egyetem említett két karán választható tantárgyként. A külső oktatói kapacitás, valamint a természetvédelmi tartalmú oktatásra európai szinten is kiemelkedő, átfogó és korszerű digitális tananyag is rendelkezésre áll."

Leendő rektor rövid egymondatos válasza: "A meghirdetendő tárgy ügyében kérem forduljon bizalommal az érintett karok dékánjaihoz, akik a tárgylista összeállításáért felelősek."

Oktatói viszontválasz elmagyarázva a helyzetet: "Megköszönve válaszát tájékoztatom, hogy a tantárgy öt évi oktatása után az ÁKK-on illetve az előd KTK-on azt a Rendészettudományi Kar is felvette a 2017/18-as tanév második félévében, az ÁKK (Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézetének) bázisa mellett. Megkezdődött a hallgatói tantárgyfelvétel mindkét karról ígéretes létszámokkal, amikor az ÁKK dékánja a választható tantárgyat a tárgyfelvétel folyó időszakában törölte, az intézeti támogatás és a RTK érdeklődése ellenére. A bázis karon való törlés után az oktatás a RTK-on is lehetetlenné vált. Mint oktató természetesen az ügyben az ÁKK dékánjához fordultam 2018 januári levelemmel, amire választ sem kaptam."

Időközben megtörtént a rektor hivatalos kinevezése, és következik a csattanó: a dékán (a továbbiakban d) negatív példáját követve rektor sem válaszolta meg ezt a levelet. Annak az egyetemnek a rektora (a továbbiakban r) nem válaszolt az elmúlt két év alatt, amely egyetem a közszolgákat, a közszolgálati tisztviselőket képezi, akik majd nem gyakorolhatják a beérkező levelekkel a papírkosárba vagy kukába helyezés, illetve a törlés (delete) módszerét hivatásuk teljesítése során. Tehát a d+r hozzáállás ellenkezőjéről kell hogy szóljon a nemzeti közszolgálati egyetemi oktatás-nevelés mindennapi gyakorlata. Levélre a válaszadás nem csak jogi kötelesség, hanem intelligencia (lásd KÖZHÍREK-1 menüpont alatt), és pár évtizeddel idősebb oktató iránti tisztelet kérdése is. Bár nem személyes, hanem oktatási ügyről volt szó, ami közügy, a természetvédelem ügyének szolgálata pedig közszolgálat.

2020. október © Dr. Temesi Géza

2021 év végi utóirat

Nincs vége a történetnek, rektor kommunikációs képesség-hiányosságai tovább gyümölcsöztek. Köztársasági elnök 9 évre kinevezte őt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének.