METEOROLÓGIA

Időjárásnak nevezzük a Földet körülvevő légkör (atmoszféra) legalsó rétegének, a troposzférának egy adott helyen és rövid időszakban lejátszódó jelenségeit és állapotát. Az éghajlat (klíma) pedig egy adott földrajzi hely hosszútávra jellemző átlagos időjárása. Az időjárást, így az éghajlatot is az időjárási – éghajlati (meteorológiai) elemek alakítják, amelyek a következők: napsugárzás (napfénytartam), hőmérséklet, légnyomás, légáramlás (szél), légnedvesség (páratartalom), felhőzet, csapadék, párolgás. A meteorológiai elemek egyik lényeges sajátossága, hogy mérhetők.

Az időjárási jelenségekkel, folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág a meteorológia (légkörtan), amelynek résztudománya az éghajlattan (klimatológia). A meteorológia alkalmazási területei a biometeorológia, az orvosmeteorológia, a repülésmeteorológia, az agrometeorológia és az erdészeti meteorológia.

A meteorológiai elemek közül néhányról az alábbiak nyújtanak alapvető információkat. A hőmérséklet, a csapadék és a szél minden évszakban meghatározóak az emberi környezetre és a természetre egyaránt, lássuk ezeket!

Hőmérséklet

A nyári rekkenő hőségben (és a téli dermesztő hidegben) különösen aktuális téma lehet a levegő hőmérséklete, amelynek alakulása az időjárásnak és az éghajlatnak az egyik meghatározó eleme. A vadon élő élővilág környezeti feltételrendszerében pedig az éghajlat a termőhely, az élőhely egyik alaptényezője. A felmelegedés korunk nagy problémája, ezért is mindenkinek szüksége van hőmérsékleti alapismeretekre.

A hőmérsékletnek többféle mértékegysége, skálája létezik. A legelterjedtebb Európában a Celsius-skála, amelynél normális nyomáson (1 atm) az olvadó jég hőmérséklete 0°, a forrásban levő víz hőmérséklete 100°, a skála egysége ennek az intervallumnak az 1/100-ad része. A Celsius-féle hőmérséklet jele t, mértékegysége pedig a Celsius-fok (°C). Az ábra hőmérője 35 °C-ot mutat árnyékban 2019. július 1-jén 16 órakor Pécsett.

A Kelvin-skála nemzetközi hőmérsékleti skála. Az SI Nemzetközi Mértékegységrendszerben a T [abszolút (termodinamikai) hőmérséklet] mértékegységének neve Kelvin (K). A Kelvin tehát a hőmérséklet SI-egysége. A Kelvinben és a Celsius-fokban mért hőmérséklet-különbség számértéke azonos, de a Kelvin-skála a Celsius-skálához képest 273,15 fokkal el van tolva. 0 K az abszolút fagyáspont (az abszolút nulla) -273,15 °C. Tehát 0 K ≈ -273 °C, 0 °C ≈ 273 K, 100 °C ≈ 373 K. Az ábra hőmérőjén mutatott 35 °C ≈ 308 K.

A Fahrenheit-skálát főleg Amerikában használják. A skálán a nullpont, a 0 °F sós oldat fagyáspontja, a másik alappont az emberi test hőmérséklete, amely hőtartomány 96 egységre van osztva. A víz fagyáspontja 32 °F, forráspontja 212 °F. A skála tehát a két pont között 212 – 32 = 180 fokra van beosztva. Az ábra hőmérőjén látható 35 °C = 95 °F.

Vannak további kevésbé közismert skálák is. A Rankine-skála (Ra vagy R) egységei azonosak a Fahrenheit-skálával, de nullpontja az abszolút nullánál van, mértékegysége a Rankine-fok, azaz °R. A 0 °Ra tehát az abszolút nulla.

A Rankine-skálán (Ra)      0 °Ra = -273,15 °C, 0 °C = 491,67 °Ra.

A Delisle-skálán (D):          0 °D = 100 °C, 150 °D = 0 °C.

A Newton-skálán (N):        0 °N = 0 °C, 33 °N = 100 °C.

A Rømer-skálán (Rø):       7,5 °Rø = 0 °C, 60 °Rø = 100 °C.

A Réaumur-skálán (Re):   0 °Re = 0 °C, 80 °Re = 100 °C.

Hőségnapon a 30 °C max. hőmérsékletet elérő (Tmax ≥ 30 °C), forró napon pedig a 35 °C hőmérsékletet elérő (Tmax ≥ 35 °C) napot értjük. Fagyos nap a fagypont alá süllyedő hőmérsékletű nap (Tmin < 0°C). A téli nap a 0 °C vagy ez alatti napi maximumot (Tmax ≤ 0°C), a zord nap pedig a -10 °C alatti napi minimumot (Tmin < -10 °C) jelent.

A levegő hőmérsékletét egyezményesen árnyékban és 2 méter magasságban mérjük, °C – ban, tizedfok pontossággal. A mérésére sokféle higanyos, alkoholos, digitális és más hőmérőtípus létezik, ami külön publikációs téma lehetne. A meteorológiai hőmérő az állomási hőmérő (higanyos), a maximum hőmérő (higanyos) és a minimum hőmérő (alkoholos). Otthonunkban jó szolgálatot tesz a maximum-minimum hőmérő.

Páratartalom, csapadék

Voltak a közelmúltban száraz időszakok, intenzív záporok és zivatarok is. Egy adott földrajzi hely, termőhely, élőhely hidrológiai viszonyait alapvetően a levegő páratartalma és a csapadék határozza meg. A csapadék a hidrológiai folyamatok legmeghatározóbb tényezője, alapvető időjárási – éghajlati (meteorológiai) elem.

A páratartalom a levegő vízpára tartalmát jelenti abszolút és relatív értelemben. Az abszolút páratartalom az 1 m³ levegőben levő vízpára (vízgőz) mennyiségét mutatja g/m³-ben. A fajlagos páratartalom megadja, hogy egységnyi tömegű (1 kg) nedves levegő hány gramm vízpárát tartalmaz g/kg mértékegységgel kifejezve. A relatív (viszonylagos) páratartalom a levegőben levő vízpára arányát mutatja az adott hőmérsékleten lehetséges telítettséghez viszonyított %-ban. A telített levegő így tehát 100 %-os relatív páratartalmú. Példaként: a 0 °C hőmérsékletű levegő 4,8 g/m³, a 30 °C hőmérsékletű pedig 30,4 g/m³ vízpárát képes megtartani, vagyis ennyinél telített a levegő. A relatív páratartalom a legjelentősebb szerepet játssza a felhőképződésben és higrométerrel mérhető. Vannak digitális kijelzésű korszerű eszközök a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a várható csapadék és egyéb meteorológiai adatok kijelzésére, amint azt a csatolt kép is szemlélteti.

A levegőnek azt a hőmérsékletét, amelyen az adott nedvességtartalmával (vízpárájával) telített, harmatpontnak (harmatpont hőmérsékletnek) nevezzük. A harmatpont alatti környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció. A vízpára a fagypont felett vízzé csapódik ki (harmat képződik), de a harmatpont lehet fagyáspont alatti hőmérséklet is, amikor a vízpárából zúzmara vagy dér képződik.

Ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, a többletvízpára elkezd kiválni, a hűlő levegőben felhő vagy köd alakul ki.

A köd földre szállt felhő, amikor a vízszintes látótávolság 1 km alatti (e feletti látótávolságnál párásságról beszélünk). A felhőből jégkristályként útra indulva kialakulhatnak a hulló csapadékfajták: ködszitálás, szitálás (ø < 0,5 mm), eső (ø > 0,5 mm), havas eső, záporcsapadék (ø = 2 – 8 mm), havazás, hódara vagy jégdara (ø = 2 – 5 mm), jégeső (ø > 5 mm), ónos eső. Az egyes csapadékfajtáknak megvan a jellemző felhőzettípusa, pl. jégesőnek és záporcsapadéknak a zivatarfelhő (Cumulonimbus), esőnek a réteges esőfelhő (Nimbostratus). Nem hulló csapadék a harmat, a dér és a zúzmara. A hulló csapadék mérése 1 m magasan elhelyezett csapadékmérővel, ombrométerrel történik. A csapadékmennyiséget mm-ben mérjük, 1 mm (hóréteg esetében cca 1 cm) csapadékmagasság 1 m²-en 1 liter csapadékot jelent. A hazai országos évi csapadékösszeg 2018-ban 607,7 mm volt.

Az egyre veszélyesebbnek tűnő globális felmelegedéssel és az éghajlatváltozással térségünkben az előrejelzések szerint az éves csapadékmennyiség összességében jelentősen nem fog változni. Csökkenni fog azonban a nyári és valamelyest növekedni a téli csapadék mennyisége, fokozódni fognak az árvizek, valamint a szélsőségek.

Szél: szellőtől az orkánig

A hőmérséklet, a légnyomás, a felhőzet és a csapadék mellett a szél is meteorológiai elem, melyek egymással kölcsönösen összefüggenek. Az éghajlatváltozás így a szelek viszonylatában is változásokat hoz például a szélsőségek fokozódásával.

A szél levegőtömeg áramlását jelenti a hidegebb levegőjű, ezért magasabb nyomású helyről a melegebb levegőjű, ezért alacsonyabb nyomású hely felé a földfelszínnel párhuzamosan, de nem egyenes irányba. A Föld forgása miatt ugyanis az ún. Corioli-erő hatására eltérül a szél az északi félgömbön jobbra, a délin pedig balra. Minél nagyobb a nyomáskülönbség, annál erősebb a szél, a szél erőssége pedig a levegőtömeg áramlási sebességével fejezhető ki. A szélsebesség használatos mértékegysége a m/s (meteorológia) és a km/h (hétköznapok).

Két könnyen megjegyezhető adat a következő: 1 m/s = 3,6 km/h. Kerek konkrét példa az átszámításra: 20 m/s = 72 km/h, ami már emberre és állatra veszélyes vihart, a vihar felső határát jelenti. A másodfokú viharjelzés 61 km/h-tól kezdődik, az orkán szélsebessége 115 km/h feletti. A szélerősség fokozatai szélsebesség tartományokat jelentenek: szellő, enyhe szél, gyenge szél, mérsékelt szél, élénk szél, erős szél, viharos szél, vihar, heves vihar, szélvész, heves szélvész, orkán.

A szélnek az iránya (ahonnan a szél fúj) és sebessége mellett van szélnyomása és lökésessége. A szél meghatározható becsléssel a Beaufort-skála szerint. A szélsebesség mérésére sokféle szélmérő (anemométer), légsebességmérő eszköz, műszer létezik a Wild-féle nyomólapos szélzászlótól a kanalas, légcsavaros vagy izzószálas hagyományos szélmérőkön keresztül a digitális eszközökig. Létezik okostelefonhoz csatlakoztatható és applikációval használható kanalas szélmérő is.

A szél mozgási energiáját évezredek óta használják (vitorlás hajók, szélkerék, szélmalom). A szélerőművek (szélturbinák) a szélenergiát forgási energiává, azt pedig elektromos árammá alakítják át. A globális felmelegedés miatt fontosak a megújuló energiákat biztosító napelem rendszerek mellett a szélgenerátorok és a szélturbinák, vagy a napelem és szélgenerátor kombinációját jelentő hibrid rendszerek.

A viharok, a szélvész és az orkán nagy károkat okozhat az emberi környezetben, a gazdaságban, az infrastruktúrában és a természetben egyaránt. Az erdők faállományában a vihar – szélvész – orkán széldöntést és széltörést okozhat, ami kihat a teljes erdei ökoszisztémára, így az élőhelyekre is. A termőhelynek megfelelő fafajú, elegyes, több koronaszintes, szálaló (örökerdő) erdőgazdálkodási üzemmóddal fenntartott erdők a legellenállóbbak a széllel szemben is. A képen orkán okozta viharkár látható a Magas Tátrában 2004-ben (fotó: dr. Temesi Géza). A 20. század elején nem helyi származású (hanem bajor) lucfenyővel nagyrészt elegyetlen monokultúrákat hoztak itt létre, majd a nemzeti parkká nyilvánított erdők kezelője továbbra is állami erdőgazdasági vállalat maradt.

„Ha szelet vetünk, vihart aratnak”, szólhatna egy új mondás a globális felmelegedés problémájára célozva.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás okozói vagyunk részben emberi tudatlanság, részben a pénztőke mindenek feletti uralma, részben politikai problémák miatt. A tudatlan emberi rövidlátással naponta találkozunk, a milliárdok meghatározó erejével szintén, a politika pedig sokszor átláthatatlanul bonyolultan árt a fenntarthatóság ügyének nemzetközi viszonylatokban. A jelen eredményei aztán a jövő generációira és a természet jövőjére hatnak negatívan is.

 2018 © Dr. Temesi Géza

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS 

A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését jelenti. Következmény a klímaváltozás, az éghajlatváltozás, ami napjaink egyik alapvető környezetvédelmi és természetvédelmi problémaköre is. Az éghajlatváltozást okozó legmeghatározóbb antropogén (emberi tevékenységből eredő) hatások az üvegházgázok (széndioxid, metán, halogénezett szénhidrogének, dinitrogén-oxid, ózon) kibocsátásának emelkedő tendenciája, légköri koncentrációjuk növekedése. Weboldalunk számos korábbi írása is érinti ezt a témát, például a Pusztuló természet menüpontban. A Klímaváltozás című menüpont alatt ebben a sokakat foglalkoztató, bolygónk legsúlyosabb fenyegetettségét jelentő témában készült írásainkat gyűjtöttök össze az érdeklődők számára a globális felmelegedésről, az olvadásokról és a kilátásokról, időjárásról és éghajlatról, időjóslásokról és korábbi időjárási anomáliákról, valamint a klímaváltozás antropogén okairól és azok hatásairól.

Bevezető ábra az éghajlatváltozásról (szerk.: Temesi G.)

Kiemelten fontos az éghajlatváltozás témakörét publikálni azért, mert kb. egy évtizedünk van, hogy egyrészt komolyan vegyük a kérdést, másrészt megfelelő intézkedések történjenek világunkban. A múlt évben az IPCC klímakutató szervezet aggasztó jelentést tett közzé a klímaváltozás, C. P. Palmer ENSZ CBD titkárságvezető pedig a biológiai sokféleség csökkenése kapcsán. A bevezető után lássuk a témákat!

ÉVSZAKOK, OLVADÁSOK, KILÁTÁSOK

Mérsékelt éghajlati övünkben a négy évszak jellemző időjárását és váltakozását egyre jobban befolyásolja a globális felmelegedés miatti klímaváltozás. Melegszik az éghajlat, jellemzővé válnak a szélsőségek az egyes évszakokban, aminek következtében gyengülnek, majd különböző további hatásokra és körülményre pusztulnak az őshonos fajok. A növényvilágban példa lehet egyik szép fafajunk, a bükk alkotta faállományok, ha a jelenlegi felújítóvágásos erdőgazdálkodásról nem térünk át az örökerdő (szálaló) üzemmódra, alkalmazkodva az éghajlatváltozáshoz. Ezzel párhuzamosan, szintén több tényező együttes hatására megjelennek az idegenhonos, köztük az inváziós fajok, nagy leckét feladva a természet védelmével és a természetgazdálkodással foglalkozó szakembereknek is. A problémakörben lásd Idegenedő természet c. menüpontot és a 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendeletet.

Az EU számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok száma jelenleg (2019. január) 49 növény- és állatfaj, ezekből hazánkban 14 faj egyáltalán nem fordul elő. A hazai természetes állat- és növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzékei viszont összesen 41 növényfajt (köztük például a fehér akácot, a zöld juhart és az amerikai kőrist) és 33 állatfajt (pl. nyestkutya, muflon, amurgéb, mediterrán csiga) tartalmaznak. A hazánkban még meg nem telepedett, a hazai növény- és állatvilágra potenciálisan veszélyt jelentő állatfajok száma 19 (pl. szürke mókus, mosómedve, nílusi lúd).

A trópusi öv esős és száraz évszakával, valamint az északi és a déli hideg éghajlati övezetekkel hasonló a helyzet, de globálisabb és tragikusabb következményekkel. Pusztulnak az esőerdők, ami a hatalmas széndioxid felhasználás helyett széndioxid felszabadítást jelent. Olvad az északi és a déli sarki jég, következmény az óceánok és a tengerek szintjének fokozatos megemelkedése, vagyis csökken a szárazföldi biológiailag produktív terület.

A klímaváltozás legfenyegetőbb jele, legpusztítóbb hatása a tengerek, óceánok szintjének emelkedése azért is, mert a Föld népességének a fele tengerek és óceánok melletti 60 km-es sávban él, a nagyvárosok közel kétharmada közvetlenül parton helyezkedik el. A számítható időn belül lehetséges 1 – 7 méteres tengerszint emelkedéssel riasztó jövőképet festenek fel egyes klímakutató tudományos műhelyek. 2100-ra 0,5 – 1,5 m-rel nőhet a tengerek, óceánok szintje, egyébként a Föld összes jégtakarójának elolvadása 60 m-es tengerszint emelkedést okozna.

További 2° C feletti hőmérséklet-emelkedés már visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Mindez beláthatatlan hatású a vadon élő élővilágra, valamint az emberre, beleértve az évtizedünk derekán már megindult népvándorlást (migrációs válságot) is. A jövőben a klímamenekültek a migráció létszámadatait és okait fogják gyarapítani.

FELMELEGEDÉS

Télvíz közepén már gyakran várjuk a tavaszi felmelegedést, hasonlóan készül a természet is. Lombfakadás, zöldülő táj, madarak éneke kezdődik, mindez a földi élet ciklikus rendjéhez tartozik földrajzi, éghajlati övünkben.

Más a helyzet az  említett globális felmelegedéssel, azaz a Föld átlaghőmérsékletének folyamatos emelkedésével. Következmény a globális éghajlatváltozás, mindennek az oka az emberi tevékenység, a következmények pedig beláthatatlanok. Számos nemzetközi egyezmény és világviszonylatban több mint ezer törvény született már a problémakörben. Legutóbbi a Párizsi Megállapodás (2015 vége), amelynek hazai törvénye a 2016. évi L. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás hazai kihirdetéséről.

Bízzunk a jövőben, a környezet és a természet védelmét szolgáló jogszabályok és végrehajtásuk szigorításában nemzetközi viszonylatokban, vagyis az erősödő globális környezetügyi összefogásban a legfejlettebb országoktól a fejlődőkig.

Az időjárás egyébként változatos lehet évszakokon belül is, és szélsőségek mindig voltak a múlt évszázadai során. Erről is, és a jellemző ismétlődésekről szól a népi időjóslás.

„A vízkereszti (jan. 6.) hó tartós hó. Ha Vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt. Ha Piroska napján (jan. 18.) fagy, az negyven napig el nem hagy. Ha Ildikó napján (márc. 10.) fagy, negyven napig lehet fagy. Ha Zsuzsanna napján (febr. 19.) a pacsirták szólnak, vége lesz a hónak. Mátyás (febr. 24.) ront, ha talál, ha nem talál, csinál. Gergely napi (márc. 12.) szél Szent György napig (ápr. 24.) tart. Sándor, József, Benedek (márc. 18 – 21, a tavaszi nap-éj egyenlőség ideje) zsákban hozzák a meleget (a néphiedelem szerint ők a felelősek a jó időért)…..” Hosszú sora van az emberi tapasztalatok alapján született hasonló időjóslatoknak.

Vajon meddig igazolja ezeket a mondásokat az egyre melegedő Földön a magyarországi földrajzi helyzet és változó valóság. Nem tudjuk, mi vár unokáinkra, akiktől a Földet kölcsön kaptuk. Úgy kellene visszaadnunk számukra, ahogy nagyapáinktól kaptuk. Mindezt már a kiirtott indiánok is tudták.

Hőmérőink jelképesen emlékeztessenek bennünket a globális felmelegedés, a klímaváltozás problémájára életünk mindennapjaiban, mert sokat tehetünk ellene a környezet és a természet védelmével, valamint az energiatakarékos életmóddal. Hogy konkrétan miként, arról sok publikáció olvasható a világhálón. A légkör CO2 és metán szintjének emelkedése az alapprobléma (egyik okozó a haszonállat-tartás), tenni kell [például erdősítéssel (= erdőfelújítás + erdőtelepítés)], mert komoly baj van!

IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK

Egyik kedvelt régi könyvem A természet kalendáriuma dr. Xántus János tollából, amelynek harmadik bővített kiadását az Albatrosz Könyvkiadó 1981-ben adta ki. A könyv az évet a csillagjegyek alapján tagolja, fejezetei ezek szerint foglalkoznak a természettel és többek között a hajdanvolt érdekesebb időjárási anomáliákkal is. Ezen egyes fejezetek között Jegyzetek felirattal üres lapok találhatók. Saját információim alapján, spontán módon (rendszertelenül) 35 éven keresztül ide jegyezgettem fel egyes általam megélt időjárási anomáliákat, amelyeket csupán ízelítőnek szánok, kapcsolódva az előző írásokhoz is. Az anomália rendellenességet, a szabályostól, megszokottól eltérőt jelent, évszakon belüli szélsőséget, míg a Felmelegedés cím alatti népi időjóslás a szabályokra alapozza a várható változásokat és a szokottól eltérőt. Lássuk tehát a feljegyzéseket csillagjegyek szerint, amelyek egységes határnapjai a könyv szerzőjétől kerültek átvételre.

A NAP A VÍZÖNTŐ JEGYÉBE LÉP (I. 21 – II. 20.)

1983. II. 6-án országosan az első komolyabb havazás maradandó hóval.
1985-ben hosszú tél nagy hóval (a francia Riviérán is havazott).
1996-ban hosszú tél igen nagy hóval és hideggel.
1997-ben hó nélküli január évszázados hőmérsékleti rekordokkal.
2001/2002-ben nem volt hó és tél.
2004. II. 8-án 17 h előtt mennydörgés, villámlás, eső.
2007. I. 27-én esett le a tél első hava Budapesten Zuglóban.
2010. II. 10−11-én országszerte nagy havazás, Harkányban 50 cm-es hó.
2012. februárja nagy hideggel indított, Pécs hidegebb mint Budapest, reggel -12 °C − -15° C hőmérséklettel, 3-án kezdődő havazással, 5-én már 20 cm feletti a hóréteg. (1985-ben volt hasonló hideg Európa-szerte.)

A NAP A HALAK JEGYÉBE LÉP (II. 21 – III. 20.)

1985. 03. 17-én este 21 órakor mennydörgés, jégeső.
1992. 03. 15-én 15 órakor az esőt, jégesőt rövid havazás váltja fel Budapesten. A Mátrában, a Bükkben és a Bakonyban havazott. Másnap erős havazás a XII. kerületben a Költő utca környékén.
Emberemlékezet óta nem volt olyan időjárás mint 2013. 03. 15-én. Tomboló 100 km/h sebességű szél, hóvihar nagy hóval, 2−3 m-es hófalakkal, hidegrekord jégpáncéllal és hóakadályokkal az utakon. Katasztrófahelyzet, tömeges balesetek, vezetékszakadások, több mint 5000 jármű akadt el az országban. A honvédség is kivonult lánctalpas járművekkel.
1993. II. 23-án a tél első komolyabb havazása.
1995. II. 26-án 21 h 30 perckor mennydörgés, villámlás.
1996. III. 13−14-én havazás, hótakaró.
2010. II. 10−11-én Pécsett nagy havazás.

A NAP A KOS JEGYÉBE LÉP (III. 21 – IV. 20.)

1993. III. 28/29-én országszerte erős havazás a hegyekben 50 – 60 cm-es hóval, a Bakonyban a 8-as úton erős hóakadályokkal.
1996. IV. 14-én Budapesten havaseső, a Dunántúlon havazás.
2008. III. 22-én fehér Húsvét. Az országban több helyen havazás 10–15 cm-es hóval, Dobogókőn 20 cm-es a hó. Korai Húsvét, késői havazás, a gyerekeknek hónyuszi.
2009. IV. 14-én Húsvét utáni kedden este mennydörgés záporesővel és jéggel.
2017. IV. 18−19-én Húsvét utáni országos havazás.

A NAP A BIKA JEGYÉBE LÉP (IV. 21 – V. 20.)

2010. V. 15−17-én nagyon hideg és viharos esős idő, sok csapadékkal. Országszerte nagy károk rekord árvizekkel, fűteni kellett.
2016. V. 14−16-án hideg esős idő, Pünkösdkor fűteni kellett.

A NAP AZ IKREK JEGYÉBE LÉP (V. 21 – VI. 20.)

2006. VI. 2-án (Pünkösd előtti pénteken) a rekord hideg miatt fűteni kellett. Országos esőzések, 10° C alatti átlaghőmérséklet miatt újraindították a távfűtéseket.

A NAP A RÁK JEGYÉBE LÉP (VI. 21 – VII. 20.)

1996. VI. 21-én vihar, tornádó, felhőszakadás, jégeső a Dunántúlon. A tornádó házakat rombolt le és rongált meg, tojás nagyságú jég is esett. Sármelléken a károkat magam is láttam.
1996. VII. 8-án 1 milliárd Ft kárt okozott a vihar a Dunántúlon. A Balaton mellett 3 perces vihar 120 km/h szélsebességgel óriási károkat okozott.
2007. VII. hó 2−3. hetében történelmi hőségrekordok voltak országunkban.

A NAP AZ OROSZLÁN JEGYÉBE LÉP (VII. 21 – VIII. 20.)

1992. VII. 20-tól VIII. 20-ig forró nyár, árnyékban 35–38 °C-os hőmérsékletekkel.
1994. VII. 30-án Budapesten 36,5 °C a hőség (1917-ben volt utoljára közel ennyi).
2000. VIII. 20−21-én 38–40 °C a hőmérsékleti maximum, ami 130 éves rekord volt azóta, amióta meteorológiai mérés folyik Magyarországon.

A NAP A SZŰZ JEGYÉBE LÉP (VIII. 21 – IX. 20.)

1989. VIII. 30-án 30 °C-ról hirtelen 14 °C-ra csökkent a nappali hőmérséklet.

A NAP A MÉRLEG JEGYÉBE LÉP (IX. 21 – X. 20.)

2013. X. 5−6-án hidegrekordok voltak.

A NAP A SKORPIÓ JEGYÉBE LÉP (X. 21 – XI. 20.)

1992. XI. 12-én országosan erős havazás kezdődött, -10 °C körüli hőmérséklettel. Korán beköszöntött a tél tartós hóval – hideggel.
1995. XI. 4−6-án az ország egyes részein (Bakony, Borsod, Békés) havazás komoly hóakadályokkal, 80–100 km/h orkánszerű viharos széllel.
2003. X. 24-én havazás, a fákon és a cserjéken még lomb van, ezért hótörések fordultak elő.

A NAP A NYILAS JEGYÉBE LÉP (XI. 21 – XII. 20.)

1983. XI. 27-én (vasárnap) Budapesten 19 h 25 perckor villámlás és égdörgés.
1992. XII. 14-én este Budapesten égdörgés.
2006. XI–XII. hóban semmi híre sem a hónak, sem a télnek.
2008. XI. 22−23-án beköszöntött a tél.

A NAP A BAK JEGYÉBE LÉP (XII. 21 – I. 20.)

1983. XII. 25-én fekete Karácsony, tavaszias napsütéses időjárás, Pesten 16 °C délutáni hőmérséklettel. Ugyanakkor Amerikában a -40 °C hőmérsékletnek sok halálos áldozata van.
1985 januárja rendkívül hideg téli hónap: Budapesten -17 °C-ot, Zalaegerszegen -25 °C-ot mértek. A meteorológiai jelentések szerint Lengyelországban -40 °C-ra, Szovjetunióban (akkor még volt ilyen ország) -50 °C-ra, Finnországban -36 °C-ra csökkent a hőmérséklet.
1996. decembertől hosszú tél kezdődött nagy hóval és hideggel.
1997. XII. 25-én fekete Karácsony esős időjárással, majd hó nélküli meleg január.
2001/2002-ben nem volt igazi tél, sem hó.
2006-ban szintén fekete Karácsony, január 20-ig melegrekordokkal, tavaszt érzett a természet.
2013. Karácsonykor melegrekordok (1901-óta a legmelegebb időjárás volt).
2017. január 8-án reggel 7 óra előtt Pécsett -20 °C (Európa-szerte hidegrekordok).

A Bak jegyében zárom soraimat egy 2018. december 30-án készült, hómentes tájképet mutató pécsi fotóval, amely csókákkal kísért vetési varjú sokadalmat örökít meg.

Vetési varjú sokadalom Pécsett a város szélén.
Fotó: dr. Temesi Géza, 2018. december 30.

VÁLTOZNAK AZ IDŐK

Probáld Ferenc: Változik-e éghajlatunk? című, a Gondolat Zsebkönyvek sorozat 1981-ben megjelent könyvében A jövő éghajlata c. fejezet a következőket tartalmazza: „Emberi mértékkel mérve hirtelen, drámai éghajlatváltozás nem várható. Az elmúlt évezredek klíma-ingadozásaiból vissza-visszatérő szabályszerű periódusok olvashatók ki; elemzésük 1980-tól 2010-2020-ig szerény mértékű fölmelegedést helyez kilátásba.” Messzebb nem tekint ebben a vonatkozásban. Tárgyalja a könyv a széndioxid-veszélyt és az ózonpajzs sorsát is, sürgeti a magaslégkörben zajló kémiai folyamatok behatóbb tanulmányozását és a felelősségteljes döntéseket.

Önkéntelenül felmerül egyébként a kérdés, ha ennyi változást hozott négy évtized, mit hozhat egy évszázad, mi lesz 2100-ban? Erre is vannak jelenlegi tudományos álláspontok, amelyeket ismét felülírhat majd az akkori jövő valósága.

Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a globális felmelegedés tart, amit nem a Nap, hanem a mindennapjaink okoznak.

A TURIZMUSRÓL

Az éghajlatváltozást vizsgálva nem hagyható figyelmen kívül a turizmus azért, mert kölcsönhatással vannak egymásra. Az éghajlatváltozás következményei az átlaghőmérséklet emelkedése, a csapadékmennyiség csökkenése (hazánkban főleg nyáron) és az időjárási szélsőségek fokozódása. Mindezekért módosíthatja a turisztikai keresletet, a turizmus pedig kedvezőtlenül hat az éghajlatváltozásra még akkor is, ha a fenntartható turizmusra törekszik az ember. A klímaváltozásnak tehát vannak turisztikai következményei, a turizmus pedig sokkal jobban terheli a környezetet, ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint azt korábban gondolták:

• az összes széndioxid kibocsátás 8-9 %-át okozza;

• az utazgatásokkal összefüggő emisszió (azaz levegőterhelés) négyszer olyan gyorsan nő, mint ahogy azt eddig vélték (2016-ban elérte a 15 %-os éves növekedést).

Hazánkban ugyanakkor egyetlen rövid törvényt találunk 2016-óta, amely 13 szakaszával a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szól, nem a turizmus átfogóbb szabályozásáról. 2008 májusában ugyan benyújtásra került egy törvényjavaslat a turizmusról, amely tartalmazott például értelmező rendelkezéseket is, azonban visszavonták. Lássuk ezek után, mit is jelent konkrétan a turizmus, mi a fogalom tartalma.

A WTO (World Tourism Organization – Idegenforgalmi Világszervezet) és az IPU (Inter-Parliamentary Union – Interparlamentáris Unió) 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata alapján a turizmus az emberek lakóhelyük (életvitelük) és munkahelyük (munkarendjük) közigazgatási területén kívüli minden szabad helyváltoztatása, függetlenül a motivációtól, az időtartamtól és a célterülettől, továbbá az abból eredő igények (szükségletek) kielégítésére létrehozott szolgáltatások együttese.

Két alapformája a szabadidő-turizmus és a hivatásturizmus, utóbbin belüli az üzleti turizmus, ahogy olvasható különböző publikációkban. És itt van az első ellentmondás: utóbbi nem munkarenden kívüli szabad helyváltoztatás.

A szabadidő-turizmus célját illetően lehet: bevásárló turizmus, egészségturizmus (gyógyturizmus), falusi turizmus, fesztiválturizmus, kalandturizmus, kulturális turizmus, sportturizmus, természeti turizmus (természetjárás), üdülőturizmus, vadászturizmus, vallási turizmus, vándorturizmus stb. (nincsenek éles határok és lehetnek átfedések). A szervezett turizmus vetette meg az alapjait a tömegturizmusnak. A szabadidő-turizmuson belül a természetjárás, a természetre is kiterjedő kalandturizmus, fesztiválturizmus és vándorturizmus, illetve részben a sportturizmus és a vadászturizmus érinti a természetvédelem ügyét leginkább.

Az ökológiai turizmus (ökoturizmus, zöld turizmus, fenntartható turizmus, szelíd turizmus) a környezet védelméért felelősséget vállaló természeti turizmus, amely minimalizálja a saját környezeti hatásait. Hazai jogszabályi meghatározása nincs, a szakmai megközelítések és megfogalmazások nem egységesek.

Az ökoturizmust az alábbi kép teheti szemléletessé. Egy további képen ennek ellenkezője látható: kalandsport-turista kerékpárnyeregben. De járnak quaddal is vadpatakban, vizes élőhelyen és talajvédelmi erdőben egyaránt, amit ráadásul a világhálón fotóval reklámoznak. A terepautózás, terepmotorozás óriási károkat okoz a természetben, ez a felvázolt kérdéskör azonban már a turizmus és a sport területét egyaránt érinti.

A turizmus turisták tevékenységén alapul, nem foglalja magába a szintén helyváltoztatással járó népvándorlást, migrációt, háborút. Tágabb értelemben a gazdaságon belül a turizmus az idegenforgalom gazdasági ágazatot jelenti, és lehetne folytatni vonatkozó törvényi értelmező rendelkezések hiányában a további magyarázkodást, bonyolítást kötetlenül, szabadon… Van viszont számos rendelet, ami a turizmussal összefügg, és amelyek meghatározott körben, a rendelet alkalmazásában tartalmaznak értelmezéseket, fogalom-meghatározásokat is. A környezetre és a természetre negatívan ható turizmus korlátozásait a vonatkozó törvényekben kellene szigorúbban és részletesebben meghatározni, valamint azokat ellenőrizni, különös tekintettel a fesztiválokra, a kalandturizmusra és a természeti tömegturizmusra.

Úgy tűnik azonban, hogy a szabályozási és az ellenőrzési tendencia sajnos éppen ellentétes. Tipikus példa volt az erdőtörvény 2013. évi módosítása, amikor a törvényalkotó természetvédelmi, erdővédelmi és talajvédelmi szempontból egyaránt kedvezőtlenül módosította az erdő látogatására vonatkozó szabályozásokat. Az erdőtörvény korábbi szabályozása szerint az erdőben lóval és kerékpárral közlekedni csak az arra kijelölt utakon volt szabad. A törvénymódosítás tartalmával és szellemében is gyengíti a természet védelmét szolgáló szabályozásokat, és erősíti a nem feltétlenül ökoturisztikai gyakorlatot. Ez a hatályos szabályozás ugyanis a korábbi gyalogos közlekedés mellett fő szabályként megengedi az erdőben – ráadásul az erdő rendeltetésétől függetlenül – a kerékpárral és a lóval történő közlekedést is. Tehát védelmi elsődleges rendeltetésű erdőben, pl. talajvédelmi erdőben, vagy akár Natura 2000 területen levő erdőben is, ahol így nem tiltott, hanem megengedett például a terepi kerékpározás is, ami komoly károkat okozhat talajban, növényzetben, talajlakó állatvilágban egyaránt, az erózióról nem is szólva.

Hasonló problémákat vetnek fel a vízitúrázás terén a tömegturisztikai célokat is szolgáló legújabb elképzelések a Felső-Tisza vidékén, ahol százas nagyságrendben kívánnak majd (igaz „lebutított”) lakó- és nyaralóhajókat bevetni a természeti turizmus bonyolításába, az ahhoz szükséges kikötői infrastruktúrával (12 kikötő), amihez természetesen kerékpáros csatlakozások volnának. Mindez majd élesben indul 2020-tól védett természeti területek környezetében, szólnak a tudósítások. Kerüljük az „élest”, a földrengető fesztiválturizmust a Balatontól a Tisza-tóig pedig térben és időben erősen korlátozni, természetközelben tiltani kellene, akár a tűzijátékot Tatán!

A turizmus terén is cél kell hogy legyen az ökológiai lábnyommal való takarékoskodás, a környezet és a természet védelme, ezáltal a felmelegedés csökkentése és hozzájárulás a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez. Szükségesek klímabarát, például a káros anyag kibocsátás csökkentésére irányuló, közlekedésszervezési intézkedések autó- és motormentes övezetekkel, kerékpáros közlekedéssel, de utakon és kerékpárutakon. Elengedhetetlen a környezetügy és a turizmus szoros együttműködése, amit nem látunk elégségesnek országunkban. Környezetbarát szemléletű „szelíd turizmus”-t kell előtérbe helyezni, és a mennyiségi szemlélet (nagy látogatószámú tömegturizmus) helyett minőségi irányba való elmozdulás szükségeltetik a tartózkodási idő növelésével. Ilyen szemléletváltáshoz a turisztikai szabályozás, irányítás, szervezés felelőseinek környezet- és természetvédelmi felkészítése elengedhetetlen.

A turizmusért felelős legfelsőbb állami szervek a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Gazdasági Kabinet, de érinti a turizmus a Pénzügyminisztériumon kívül az Agrárminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladat- és hatáskörét is.

Záró gondolatokként végül néhány mondat szolgálhatja még a természet ügyét. Miután a turizmus bármely formája a természetre káros környezetterhelést jelent, még az ökoturizmus szervezése sem természetvédelmi feladat. A természetvédelmi kezelés kereteibe tartozó bemutatás mellett a természetvédelmi szervek feladata a védelem és az ellenőrzés, és azok érdekében az együttműködés a turizmus szervezőivel és alanyaival. A turizmus a jelen emberét és gazdaságát szolgálja, a környezet- és természet védelme viszont a jövőt. Javasolható a turizmusról szóló átfogó törvény megalkotása 2020-ban a következő évtizedre, amire alaposan fel kell készülni a környezetügy terén.

Dr. Sterbetz István (1924 – 2012) nyugdíjasként hosszú ideig külső munkatársam volt, aki a következőt vallotta: „a természetnek nem hiányzik az ember, a természetet az embertől védjük, de mindenkor az emberért”.

A témakörrel összefüggő egyes főbb jogszabályok

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól

94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

61/2017. (III. 20.) Korm. rendelet a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak meghatározásáról

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és –közvetítő tevékenységről

1293/2013/EU rendelet a 2014 – 2020 európai uniós pénzügyi időszakra vonatkozó megújult LIFE programról (Környezetvédelmi alprogram és Éghajlat-politika alprogram)

10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről

277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Meteorológiai Szolgálatról

2018 © Dr. Temesi Géza