A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

LEG-/EK A HAZAI TERMÉSZETBEN

A LEG a felsőfok jele, szélsőséget, minden máson túlszárnyaló szélső helyzetet jelent. A természetben is sok a leg-, vagyis adott területen illetve szempontból szélsőséges felül- vagy alulmúlás, aminek oka a biológiai-ökológiai sokféleség és az emberi tevékenységek hatásai. Vannak „legek” a természettel összefüggésben az ember természetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásainak köszönhetően is, például a fajok védelmének vagy a területi védettségnek a foka terén. Lássunk a hazai leg-ekből egy válogatást!

Magyarország természetföldrajzi adottságaira legjellemzőbb a sík- és dombvidéki táj. Országunk legmagasabb hegycsúcsa a Kékes-tető 1014 m tengerszint feletti magasságával, legmélyebb névtelen pontja pedig a Szeged melletti Lúdváron van 75,8 m tengerszint feletti magassággal. Legnagyobb tavaink: 1. Balaton (tektonikus), 2. Tisza-tó (mesterséges), 3. Fertő-tó (szélvájta), 4. Kis-Balaton II. (mesterséges), 5. Velencei-tó (tektonikus). Legmélyebb tavunk a Rudabányai-tó (bányató). Leghosszabb szakaszú folyóink: 1. Tisza, 2. Duna, 3. Rába, 4. Zagyva, 5. Zala.

Legnagyobb vadon élő emlősfajaink a barna medve (ritka vendégünk, fokozottan védett - 250.000 Ft/egyed), a gímszarvas és a vaddisznó (vadászható nagyvadfajok). A gímszarvas egyben a legjobb távolugró állatunk. Legnagyobb erdei ragadozóink a legritkábban előforduló barna medve után a már kissé gyakoribb farkas (fokozottan védett - 250.000 Ft/egyed) és hiúz (fokozottan védett - 500.000 Ft/egyed), valamint az aranysakál (vadászható apróvad). Legnagyobb rágcsáló a hód (védett - 50.000 Ft/egyed).

Legkisebb vadon élő emlősfajaink a közönséges és a szoprán törpedenevér (védettek - 25.000 Ft/egyed), a kis patkósdenevér (védett - 50.000 Ft/egyed), a csíkos szöcskeegér (fokozottan védett - 1.000.000 Ft/egyed), a törpecickány és a törpeegér (védettek - 25.000 Ft/egyed). Legkisebb ragadozó a menyét (védett - 25.000 Ft/egyed). 

A föld alatti járatot, üreget, alagútat, gödröt, odut, kotorékot, vackot élőhelyként készítő számos emlősállat közül legmélyebbre hatol a legnagyobb földkitermelő borz és a helyét elfoglaló legravaszabb vörös róka (vadászható apróvadfajok), valamint a legmagasabb természetvédelmi értéket elérő nyugati földikutya (fokozottan védett - 1.000.000 Ft/egyed).

Legvizesebb, legjobban úszó emlősállataink az eurázsiai hód (védett - 50.000 Ft/egyed) és a vidra (fokozottan védett - 250.000 Ft/egyed). Legnagyobb úszni is képes emlőseink a vaddisznó és a dámszarvas (vadászható nagyvadfajok).

Legnagyobb madarunk a túzok (fokozottan védett - 1.000.000 Ft/egyed), a vágómadár-alakúak közül a rétisas (fokozottan védett - 1.000.000 Ft/egyed), a verébalakúak (énekesmadár-alakúak) közül a holló (védett - 50.000 Ft/egyed). A holló a legokosabb madarunk is (logikai képesség, intelligencia tekintetében).

Legkisebb madaraink a sárgafejű királyka, a tüzesfejű királyka és az ökörszem (védettek - 25.000 Ft/egyed). Utóbbi az egyik leghangosabb énekesünk.

Legszínesebb madaraink a szalakóta (fokozottan védett - 500.000 Ft/egyed), a gyurgyalag (fokozottan védett - 100.000 Ft/egyed), a jégmadár (védett - 50.000 Ft/egyed), a sárgarigó és a nagy fakopáncs (védettek - 25.000 Ft/egyed), továbbá a szajkó (vadászható apróvad). Legfeketébb tollazatúak a koromfekete vetési varjú és kékesen fénylő fekete színnel a holló (védettek, 50.000 Ft/egyed), a fekete rigó (védett - 25.000 Ft/egyed) és a fekete réce (védett - 50.000 Ft/egyed) hímek. A fekete sas (fokozottan védett - 500.000 Ft/egyed) barnásfekete színű.

Legszebb hangú énekesmadaraink a fülemülék (a fülemüle védett - 25.000 Ft/egyed, a nagy fülemüle fokozottan védett - 100.000 Ft/egyed).

Legszínváltóbb állataink a hermelin és a mocsári béka hím (védettek - 50.000 Ft/egyed), valamint a seregély (az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj - 25.000 Ft/egyed). [A magyar színváltólepke (fokozottan védett - 100.000 Ft/egyed), a nagy színváltólepke (védett - 50.000 Ft/egyed) és a kis színváltólepke (védett - 10.000 Ft/egyed) hímjei színjátszók.]

Legvédettebb állatosztályaink a hüllők és a kétéltűek osztálya: Magyarországon minden őshonos hüllő- és kétéltűfaj (33 faj) kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. 17 kétéltűfaj védett, 1 faj (alpesi gőte - 100.000 Ft/egyed) fokozottan védett. 10 hüllőfaj védett, 5 faj fokozottan védett (legmagasabb értékkel a parlagi vipera - 1.000.000 Ft/egyed). Leghosszabbra növő kígyónk a haragos sikló (fokozottan védett - 500.000 Ft/egyed) és az erdei sikló (védett - 50.000 Ft/egyed). Legkisebb és legszebb békánk a zöld levelibéka, legnagyobbat ugró az erdei béka (védettek - 10.000 Ft/egyed).

Legnagyobbra növő halunk a viza (védett - 50.000 Ft/egyed) és az európai harcsa (fogható hal). Legapróbb halfajunk a kaukázusi törpegéb idegenhonos fenékhal. Leggyorsabban úszó halunk a csuka (fogható hal).

Legnagyobb rovarunk a nagy szarvasbogár (védett - 10.000 Ft/egyed) és a nagy pávaszem lepke (védett - 50.000 Ft/egyed). Legnagyobb sáskafajunk a keleti vándorsáska (védett - 10.000 Ft/egyed), legnagyobb szitakötőfajunk az óriás-szitakötő (az év rovara volt 2018-ban), legnagyobb szöcskefajunk a fűrészlábú szöcske (védett, 50.000 Ft/egyed). Egyik legerősebb állatunk a szarvas trágyatúró, amely testsúlyának több mint 1.100-szeresét meg tudja mozdítani (forrás: Magyar Rovartani Társaság), másik az orrszarvúbogár (védett - 50.000 Ft/egyed) testsúlyának 850-szeresét képes megemelni.

Az egyik legnagyobb pókunk a fájdalmas és szívre is ható csípésű szongáriai cselőpók, a másik legnagyobb az óriás-keresztespók (védettek - 5.000 Ft/egyed).

A legszervezettebb, a legmagasabban fejlett társas életű, legfáradhatatlanabb, legszorgalmasabb rovarok a mézelő méhek és a hangyafélék. A mézelő méhek tartós államában van egy királynő (méhanya), több here és sok dolgozó, példa a háziméh. A hangyaállamok (bolyok) rendszerezett kasztrendszerében vannak termékeny szárnyas hímek (herék), a szárnyukat később elvető termékeny nőstények (királynők), valamint szárnyatlan és tökéletlen ivarszervű (steril) nőstény dolgozók és katonák. (Hat hangyafajunk bolyai védettek - 50.000 Ft/boly).

A látást illetően a madaraké a legtökéletesebb az egész állatvilágban, a legjobban látók a sólyom- és a vágómadár-alakúak, illetve a költöző madárfajok között keresendők. (403 madárfajunk kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll: fokozottan védett 95 faj, védett 264 faj, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj 44, természetvédelmi értékük 25.000–1.000.000 Ft/egyed).

Az akusztikus kommunikációt tekintve az ultrahang-érzékelésben a legjobban hallók a nagy viaszmoly, az amerikai gyapjaslepke, a denevérek (valamennyi hazai fajuk kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll: 20 faj védett, 8 faj fokozottan védett - 25.000–500.000 Ft/egyed), valamint a vakond (védett - 25.000 Ft/egyed).

Legtöbbféle eleséget a mindenevő állatok fogyasztanak, ilyenek többek között a barna medve és a farkas (fokozottan védettek - 250.000 Ft/egyed), a sündisznó és a mókus (védettek - 25.000 Ft/egyed), a vaddisznó és a mosómedve (vadászható fajok), a holló (védett - 50.000 Ft/egyed), és lehetne folytatni a sorokat.

Leggyorsabb állataink a madarak osztályában vannak. Zuhanórepülésével csúcstartó a vándorsólyom, a leggyorsabb jelző illeti még a szirti sast (fokozottan védettek - 500.000 Ft/egyed), valamint a havasi sarlósfecskét (védett - 25.000 Ft/egyed).

A leglassúbb állatok a csigák osztályába tartoznak. Legnagyobb csigafajunk és egyben a legalacsonyabb természetvédelmi értékű védett állatfajunk az éti csiga (védett - 2.000 Ft/egyed). Legvédettebb és apró csigáink a fekete bödöncsiga és a dobozi pikkelyescsiga (fokozottan védett fajok - 100.000 Ft/egyed).

Legtöbblábú állataink a rinyák, akár több mint 170 pár lábuk is lehet. Legtöbblábú védett állatunk, egyben legnagyobb százlábúfajunk az öves szkolopendra (10.000 Ft/egyed).

Legnagyobbra növő gombafajaink az óriás pöfeteg, a pisztricgomba, a sárga gévagomba, a bokrosgomba és a bükkfatapló. Egyik legfinomabb gombánk a császárgalóca védett (5.000 Ft/egyed). Emberre legmérgezőbb gombáink a gyilkos galóca és a fehér gyilkos galóca.

Legmérgezőbb növényeink közé tartoznak a gyilkos csomorika (védett - 5.000 Ft/egyed), a foltos bürök, az őszi kikerics, az angyaltrombita, a gyapjas gyűszűvirág (fokozottan védett - 100.000 Ft/egyed), az aranyesőfajok, a lila akác és a tiszafa.

Legkisebb növénykéink az egyszikűekhez tartozó, állóvizek felszínén úszó telepszerű, egylaki virágos növények, a békalencse fajok és a vízi dara. Legnagyobb méretű növények erősen a földbegyökerező és az ég felé növő fák között vannak.

Az alábbi táblázat a legvédettebb, ezért a legmagasabb természetvédelmi érték kategóriába tartozó (védettségben élenjáró) fokozottan védett növény- és állatfajokat színesen kiemelve nevesíti főbb rendszertani egységenként.

* adriai sallangvirág, bánáti bazsarózsa, keleti bazsarózsa, Bertoloni-bangó, Holuby-bangó, légybangó, méhbangó, poszméhbangó, szarvasbangó, borsóképű lednek, sápadt lednek, borzas macskamenta, bugaci nőszőfű, ciklámenlila nőszőfű, cifra kankalin, lisztes kankalin, csengettyűvirág, egyhajúvirág, északi sárkányfű, gyapjas őszirózsa, hagymaburok, Janka-sallangvirág, Kitaibel-varfű, kónya zsálya, magyarföldi husáng, magyar vadkörte, mocsári kardvirág, óriás útifű, osztrák sárkányfű, pilisi len, rigópohár (Boldogasszony papucsa), tartós szegfű, tátogató kökörcsin, tornai vértő, volgamenti hérics      

** remetebogár, ezüstsávos szénalepke, keleti lápibagoly, magyar boglárka, magyar gyopárbagoly, Metelka-medvelepke, nagyfoltú bagoly, nagy szikibagoly, sztyeplepke 

*** békászó sas, kerecsensólyom, kígyászölyv, parlagi sas, rétisas, kis lilik, széki lile, vékonycsőrű póling, vörösnyakú lúd, túzok, csíkosfejű nádiposzáta

A 35 legmagasabb természetvédelmi értékű növényfajunk között az egyetlen, tehát a legmagasabb értékű fa- illetve cserjefaj a magyar vadkörte (fokozottan védett - 250.000 Ft/egyed), amely az egyik legkisebb egyedű fafajunk. Legmagasabbra nővő, legnagyobb termetű védett növényeink a házi (kerti) berkenye és a lisztes berkenye (10.000 Ft/egyed értékekkel). Legvédettebb cserjénk a fekete galagonya és a nyitvatermő csikófark (fokozott védelem, 100.000 Ft/egyed).

A legmagasabb dunántúli fa egy duglászfenyő az Iharosi Erdészetnél közel 52 m famagassággal, az ország legmagasabb fája pedig ugyancsak duglászfenyő a Hegyaljai Erdészeti Igazgatóság területén 55 m-t meghaladó magassággal. Legvastagabb fánk egy fekete nyár a gemenci erdőben 12 m törzskerülettel, de valójában egy kivágott fa tuskójából sarjként kihajtott és összenőtt négy törzsről van szó.

Legöregebb fánk már alig él, a hédervári Árpád-tölgy több mint 800 éves (a monda alapján 300 évvel még idősebb) kocsányos tölgy. Belső korhadás miatt a törzsén át lehet járni, négy eredeti főága közül már csak egy él, amely a fa melletti kápolna kettős keresztjére mutat. A szőkedencsi (temetődombi) öreg hársfa kb. 700 éves kislevelű hárs. Ugyancsak kocsányos tölgy a közel 500 éves nagykőrösi basafa.

Magyarország Közép-Európa legkevésbé erdősült országa 20,8 %-os erdősültséggel. Erdőterületeinken belül mindemellett legmagasabb részarányú a fehér akác inváziós fafaj, amely a hazai erdők közel egynegyedét alkotja.

A legterjedőbb, legtérhódítóbb fajok az idegenhonos özönfajok, az inváziós növény- és állatfajok. Ilyen növényfajok például az említett akác, a bálványfa, a selyemkóró, 2 aranyvesszőfaj, 3 óriás-keserűfűfaj és a hévízi gázló. Inváziós 8 tízlábúrákfaj, a rovarvilágban többek közt 3 poloskafaj és a harlekinkatica, számos halfaj (pl. amurgéb, kínai razbóra), valamint a mosómedve, a nyestkutya és a pézsmapocok (vadászható apróvadfajok).

A természeti értékek védelme mellett a másik legfontosabb természetvédelmi feladat a természet által elfoglalt területek védelme.

Legkevésbé védettek a természeti területnek sem minősülő térségek, legvédettebbek a fokozottan védett természeti területek.

10 nemzeti parkunk (NP) közül legnagyobb területű a Hortobágyi NP 80 ezer hektárt meghaladó, legkisebb az Aggteleki NP 20 ezer hektárt meghaladó területtel.

39 tájvédelmi körzetünk (TK) közül legnagyobb területű az ANPI működési területén lévő Zempléni TK közel 27.000 hektár kiterjedéssel, a legkisebb a BNPI területén lévő Hollókői TK 150 hektárral.

173 természetvédelmi területünk (TT) közül legnagyobb területű a BfNPI működési területén lévő Nagybereki Fehér-víz TT közel 1.600 hektárral. Legkisebb az Adonyi TT 1 hektárral, amely a DINPI működési területén található.

Legkisebb kiterjedésű védett természeti területi kategória a természeti emlék (TE).

Országunk területének közel 1,37 %-a, 1.272 km² a legvédettebb, azaz fokozottan védett természeti terület.

Leghosszabb barlangunk a Pál-völgyi-barlangrendszer (DINPI), legmélyebb barlagunk a Bányász-barlang (BNPI), fokozottan védettek (összesen 145 fokozottan védett barlagunk van).

A más alapvető okok miatt védett természeti területen kívüli legértékesebb élettelen természeti értékeinket (földtani alapszelvények és képződmények, kaptárkövek, kunhalmok, földvárak) jellemzően TE területek védik. Kivétel a legnagyobb kaptárköves területünk, a Szomolyai-kaptárkövek TT.

Lehetne folytatni a sorokat az emberi tevékenységek természetre gyakorolt legkárosabb - leghasznosabb (leg-eket előidéző) hatásaival, ami azonban célszerűen külön témakör.

2021. április © Dr. Temesi Géza