SZÁRNYASOK
SZÁRNYAS ÁLLATVILÁG
Az állatok országában a szárazföldi helyváltoztató mozgásnak különböző alapmódjai vannak: 1) lábak segítségével járás, futás, ugrás, mászás; 2) lábatlanul csúszás, mászás, siklás; 3) szárnyalással repülés. Léteznek azonban további mozgásmódok is, ilyen például a szárny nélkül történő lesiklás, vitorlázás és ejtő(ernyő)ző esés.
Levegőben szárnyaló, aktív repülő módon kifejlett rovarok (imágó), madarak és denevérek változtatnak helyet számtalan szárny- és repülésformával.
SZÁRNYAS ROVAROK
A felsőrendű rovarok (amellett hogy hatlábúak) szárnyas rovarok, a kétszárnyúak kivételével két pár szárnnyal, szárnyaik nagyon változatos alkotásával. Létezik másodlagos szárnyatlanság is, és lehet az egyik ivar szárnyatlan, pl. a hártyásszárnyúaknál. Sajátos a hangyák helyzete. Az egyeneszárnyúak és a bogárfajok között is vannak röpképtelenek, sőt a lepkék között is létezik faj röpképtelen nősténnyel. A fejezet fel kívánja hívni a figyelmet a hazai védett fajjal rendelkező rendenként a jellemzően szárnyaló rovarvilág védelmére.
A kérészek mindkét pár szárnya sűrűn erezett hártyás, a hátsó kisebb, amely hiányozhat is. Nyugalomban hátuk felett függőlegesen összecsapva tartják. Az imágó kérészélete alatt csak repül és párzik, nem is táplálkozik. A tiszavirágon és a dunavirágon kívül további 8 faj védett, a karéliai kérész pedig fokozottan védett.
Az álkérészek a kérészekhez hasonló állatok, de szárnyaikat nyugalomban laposan a hátukra fektetik. 8 fajuk védett, a Mocsáry-álkérész pedig fokozottan védett.
A bogarak fedelesszárnyúak. Elülső pár szárnyuk megvastagodott és kemény kitines szárnyfedő (fedőszárny), amely a nyugalmi helyzetben alá behajtogatott másodig pár hártyás szárnyat és a potrohot védi. A szárnyfedők repülés közben elállnak a testtől, kivéve a rózsabogarakat, amelyek nem emelik meg a szárnyfedőt. A bogaraknak közel 6500 hazai faja ismert sok családdal. Ilyen családok többek között a cicindélafélék, a futrinkafélék, a dögbogárfélék, a szarvasbogárfélék, a ganéjtúrófélék, a cserebogárfélék, a szentjánosbogár-félék, a nünükefélék, a gyászbogarak, a pattanóbogár-félék, a díszbogárfélék, a katicabogár-félék, a cincérfélék, az ormányosbogár-félék, a szúfélék stb. 194 bogárfaj védett, 12 faj fokozottan védett. A képen leszálló védett nagy szarvasbogár látható elálló szárnyfedővel és repülőhelyzetű hártyás szárnyakkal (forrás: Pixabay).
A lepkék fajokban gazdag rovarrendje méretben, színekben (a nappal repülő imágók élénk színűek) és biológiájukban rendkívül változatos. Lárvájuk a hernyó, jellemzően négy lárvastádiummal. A fajok imágói a szárnyak alapján többféleképpen csoportosíthatók. A nyugalmi szárnyhelyzet három féle lehet:
1. hát felett függőlegesen összecsapott szárnyak (nappali lepkék),
2. vízszintesen kiterjesztett szárnyak (araszolók),
3. a test felett tetőszerűen hátracsapott szárnyak (legtöbb fajnál).
A legtöbb lepkefaj két szárnypárját kapcsolókaréj, ill. akasztó tüske kapcsolja össze, rögzít egymáshoz, de a tipikus nappali lepkék szabad szárnyúak. A nappali lepkék rosszul repülnek, inkább csaponganak.
A hazai mintegy 3.500 lepkefajnak nagyon sok családja van, a különböző molyfélék családjaitól a farontólepke-féléken, busalepkeféléken, csüngőlepkeféléken, az araszolólepke-féléken, a búcsújárólepke-féléken, a gyapjaslepkeféléken, a bagolylepkeféléken, a medvelepkeféléken, a selyemlepkeféléken, a szenderféléken (legjobb repülők), a boglárkaféléken, a pillangóféléken stb. keresztül a főpillangófélékig. 262 lepkefaj védett, 28 faj fokozottan védett. A kacsafarkú szender 2021-ben az év rovara, nagy távolságokra repülő vándorlepke.
Szép látvány a lepkék szinessége és repülése, a képen a védett C-betűs lepke látható (fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea).
A tegzesek kevésbé fejlett lepkerokonok több mint kétszáz nem védett, 8 védett és 2 fokozottan védett fajjal.
Az (ugró) egyenesszárnyúak elülső szárnya keskenyebb, hátulsó széles legyezőszerű. Szöcskék, sáskák, társzák, tücskök tartoznak a rendbe 28 védett és 4 fokozottan védett fajjal.
Az állatvilág fajokban leggazdagabb rendje a hártyásszárnyúak, amelyeknek mindkét szárnya hártyás, átlátszó, a hátulsó kisebb. Darazsak, poszméhek, méhek, hangyák tartoznak a rendbe, közülük 1 faj fokozottan védett, 20 faj védett. Érdekes család a hártyásszárnyúak rendjében a szárnyak és a védelem tekintetében is a hangyák. A hangyaállamban a kasztok közül a hímek szárnyasok, a nőstények szárnyasok de később elvetik a szárnyakat, a dolgozók és a katonák szárnyatlanok. A hangyák esetében nem a faj egyedei, hanem a faj egyedei által épített fészkek, bolyok védettek, 6 hazai hangyafaj esetében. A hangyáknál is bonyolultabb a mézelőméhek alcsaládjának a társas szerveződése méhanyával („királynővel”), nemileg nem aktív igen sok nőstény dolgozóval és herékkel. A háziméh háziasítása kb. 6.000 éve kezdődött, mintegy két évezreddel a selyemlepke-tenyésztés indulása előtt.
A kétszárnyúak elülső szárnypárja fejlett, a hátsó csökevény. Légyfélék, szúnyogfélék, bögölyfélék tartoznak a rendbe, 1 légyfaj (európai nyelesszeműlégy) védett.
A recésszárnyúak szárnyainak erezete dús, receszerű, hátulsó szárnyaik kisebbek. Fátyolkák, hangyalesők és más fajok tartoznak a rendbe. A keleti rablópille fokozottan védett, 16 faj védett.
Külön rend a vízirecésszárnyúak, amelyeknek 1 fajuk védett (fekete vízifátyolka).
Sajátos a színkabócák növényszívogató világa. Mindkét szárnyuk hártyás, a hátulsó kisebb. Az énekeskabóca-félék családjában 2 fajunk védett, más családba tartozik a magyar bordásfejű kabóca, és sok más nem védett faj él hazánkban. [A leghosszabban fejlődő rovar a 17-éves kabóca (Észak-Amerika).]
A poloskák félfedelesszárnyúak, elülső szárnyuk ún. félfedő, amelynek tövi része kemény, csúcsi része hártyás. A hátulsó kisebb, az elülsővel együtt laposan fekszik a háton. A szárnyak fejlettsége szerint léteznek fejlett szárnypárúak, keskeny szárnyúak, rövid szárnyúak, csonka szárnyúak és szárnyatlanok is. 4 poloskafaj védett, legalább két inváziós fajunk is létezik.
A szitakötők vizek mentén élő jól repülő rovarragadozók. Dúsan erezett szárnyaik csaknem egyformák. 17 fajuk védett, 5 fajuk fokozottan védett, utóbbiak között például a hegyi szitakötő.
Lehetne folytatni a rovarok rendezett sorait. Az 1. táblázat a szárnyas rovarok válogatott 16 rendjében a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló fajok számait összefoglalva összesíti. A 637 rovarfaj természetvédelmi érték szerinti megoszlásában 250.000 Ft/egyed értékű fokozottan védett 9 faj, 100.000 Ft/egyed értékű fokozottan védett 46 faj, 50.000 Ft/egyed értékű védett 136 faj, 10.000 Ft/egyed értékű védett 252 faj, és 5.000 Ft/egyed értékű védett 194 faj. A pénzben kifejezett természetvédelmi értékek mutatják a rovarfajok veszélyeztetettségét, védelmük különös fontosságát, tanulmányozásra érdemes a témakör.
*Megjegyzés: a hangyák fajainak fészkei, bolyai a védettek.
1. táblázat
| Rend megnevezése | Védettek | Fok. védettek | Összesen |
|---|---|---|---|
| Álkérészek | 8 | 1 | 9 |
| Kérészek | 10 | 1 | 11 |
| Bogarak | 194 | 12 | 206 |
| Csőrös rovarok | 2 | - | 2 |
| Egyenesszárnyúak | 28 | 4 | 32 |
| Fogólábúak | 1 | - | 1 |
| Hártyásszárnyúak | 20 | 1 | 21 |
| - hangyák (család)* | 6 | - | 6 |
| Kabócák | 3 | - | 3 |
| Kétszárnyúak | 1 | - | 1 |
| Lepkék | 262 | 28 | 290 |
| Poloskák | 4 | - | 4 |
| Recésszárnyúak | 16 | 1 | 17 |
| Vízirecésszárnyúak | 1 | - | 1 |
| Szitakötők | 17 | 5 | 22 |
| Tegzesek | 8 | 2 | 10 |
| Tevenyakúfátyolkák | 1 | - | 1 |
| Összesen | 582 | 55 | 637 |
MADARAINK
Két lábbal járó (vízimadarak esetében úszó-járó) és tollas madárvilágunk tanulmányozása az egyik legnépszerűbb természetvédelmi téma. A szárnnyá alakult mellső végtagjukkal látványosan szárnyalnak a madarak, de vannak látványos röpképtelenek is, mint a pingvinek vagy a futómadarak. A madarak repülési mozgásformáját a szárnyak alakja és nagysága határozza meg az életmódjukkal és a testméretükkel összefüggésben. A különböző madárfajok szárnyfesztávolsága a testmérettel is összefüggésben a fél kisarasznyitól a másfél ölesig terjed. A repülésforma a madarak osztályán belül a rendekkel szoros viszonylatban van. Alapvető repülésforma a szárnyevezős repülés, amely a fajok szerint sokféle lehet, és változó a csapásszám is. Van helyben repülés, ilyen a lebegés, a szitálás és a kolibrik forgószárnyú repülése. Utóbbi esetben a szárny fekvő nyolcast ír le. A leszállás fékező szitálás, a felszállás csapkodó repülés. Mozdulatlan szárnyú repülés a vitorlázó repülés és a sikló repülés. A sólymokra, sasokra jellemző a zuhanórepülés, amelynek sebessége 300-400 km/óra is lehet egyes fajoknál, de vannak nagy vízszintes repülési sebességű madarak, pl. a fecskék. Van egyenes repülés, hullámzó repülés, cikázó repülés, akrobata repülés, tartós repülés, csapatos repülés, vonuló vándorrepülés, költöző repülés, és hangos-énekes repülés is. Nagy a madarak szakirodalma, ezért a továbbiak csak néhány alapvető hazai információval szolgálnak.
Kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló madárfajaink száma összesen 403, ebből fokozottan védett 95 faj, védett 264 faj, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős 44 faj. 11 madárfaj természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft/egyed, 35 fajé 500.000 Ft/egyed, 24 fajé 250.000 Ft/egyed, 25 fajé 100.000 Ft/egyed, 101 fajé 50.000 Ft/egyed, 207 fajé pedig 25.000 Ft/egyed. A vadászható, apróvadnak minősülő madárfajok száma 16, ebből 1 faj (vörös fogoly) betelepített, 1 faj (erdei szalonka) vadászati idény nélküli, 2 faj (nílusi lúd, kanadai lúd) inváziós. 1 madárfaj (parlagi galamb) nem védett, nem vadászható. Mindez összesen 420 szárnyaló faj. A madárfajok egyedeinek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke a faj veszélyeztetettségére, szükséges védelme súlyára utal, a vadászhatóság pedig a gyérítés szükségességet illetve lehetőségét jelenti. A védett cigánycsuk az év madara 2021-ben.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős 6 faj esetében a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a 4/A. § (1) - (6) bekezdéseiben foglalt esetekben, feltételekkel és módon lehetővé teszi a riasztást, az elejtést, a gyérítést, az állomány szabályozását.
A 2. táblázat a madarak 22 rendjének hazai kiemelt oltalom alatt álló és vadászható fajainak számait összesíti.
*Megjegyzés: az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok.
2. táblázat
| Rend megnevezése | Védettek | Fokozottan védettek | EK - ben jelentősek * | Vadászható apróvad |
|---|---|---|---|---|
| Bagolyalakúak | 5 | 7 | - | - |
| Búváralakúak | 3 | - | - | - |
| Darualakúak | 7 | 2 | - | 1 |
| Flamingóalakúak | 1 | - | 1 | - |
| Galambalakúak | 2 | - | 1 | 2 |
| Gólyaalakúak | - | 2 | 1 | - |
| Gödényalakúak | 2 | 11 | 4 | - |
| Harkályalakúak | 8 | 1 | - | - |
| Kakukkalakúak | 2 | - | - | - |
| Lappantyúalakúak | 4 | - | - | - |
| Lilealakúak | 57 | 20 | 16 | (1) |
| Lúdalakúak | 25 | 9 | 7 | 6 |
| Pusztaityúk-alakúak | - | - | 2 | - |
| Sólyomalakúak | 3 | 7 | 1 | - |
| Szalakótaalakúak | 1 | 2 | - | - |
| Szarvascsőrűmadár·a. | 1 | - | - | - |
| Szulaalakúak | - | 1 | 1 | - |
| Túzokalakúak | - | 2 | - | - |
| Tyúkalakúak | 3 | 1 | - | 3 |
| Vágómadár-alakúak | 7 | 20 | - | - |
| Verébalakúak | 130 | 8 | 10 | 3 |
| Vöcsökalakúak | 3 | 2 | - | - |
| Összesen | 264 | 95 | 44 | 16 |
Az alábbi négy képen a vágómadár-alakúak közül rétisas (1.000.000 Ft/egyed) és parlagi sas (1.000.000 Ft/egyed) két-két repülési helyzetben látható. (Fotók: Csonka Péter)
További három kép a gyurgyalag (100.000 Ft/egyed), a fehér gólya (100.000 Ft/egyed) és a szürke gém (50.000 Ft/egyed) röpképét mutatja. A gyurgyalag röptében lepkét fog (védett atalantalepke, 5.000 Ft/egyed). (Fotók: Zámbóné Miskolczi Tímea)
DENEVÉREK
A denevérek az emlősök osztályának egyik rendje, amelynek fajai denevérszárnyukkal (repülőhártyájukkal vagy vitorlájukkal) aktív, csapongó repülésre képesek. Földről azonban felszállni nem tudnak, magas helyről leejtve magukat kapnak szárnyra, fordulatos szárnymozgással repülnek. Többségük éjjeli állat, nappali rejtekhelyen hátulsó lábukkal kapaszkodva fejjel lefele lógva alszanak. A denevérek repülnek, lábon másznak és úsznak is. 20 denevérfajunk védett, 8 fajunk fokozottan védett, utóbbiak közül az óriás-koraidenevér 500.000 Ft/egyed, a hosszúszárnyú denevér (lásd a képen, fotó: Dobrosi Dénes) és a kereknyergű patkósdenevér pedig 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. Leggyakoribb denevérfajaink valószínűleg a rőt koraidenevér és a közönséges törpedenevér 25.000 Ft/egyed értékekkel.
Lásd: https://termeszet-vedelme.hu/cikkek/ejszakasok/
Szakirodalom (a negyven éves könyvkiadási múltra emlékezve)
Dudich E. - Loksa I. (1981): Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 708 pp.
2021. május © Dr. Temesi Géza
