SZAKIRODALOM/2
Tóth P. (szerk.) (2017): Terepi madárhatározó 1-4. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.
A négykötetes többszerzős kiadvány köteteinek mérete 12×16,5 cm, így terepi madárhatározásra kiválóan alkalmasak. A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak c. kötet (62 pp.) a mezőgazdasági élőhelyek megőrzését, a Terepi madárhatározó erdőgazdálkodóknak (62 pp.) az erdők természetességi állapotának javítását, a Terepi madárhatározó vadgazdálkodóknak (66 pp.) az élőhely-védelem mellett a védett fajok tévedésből történő lelövésének megelőzését, a Terepi madárhatározó halgazdálkodóknak (60 pp.) a vizes élőhelyek megőrzését szolgálja a madárfajok és a gazdálkodó teendőinek ismertetésével.
Molnár Zs. – Csízi I. (2015): Természetkímélő gazdálkodás szikeseken. Magyarországi Természetvédelmi Közalapítvány Hálózat, Csákvár és MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete, Vácrátót, 92 pp.
A legeltetéses állattartás a Kárpát-medencében évszázadokon keresztül meghatározó gazdálkodási forma volt különösen azokon a területeken, amelyeket más típusú művelésre nem lehetett használni. Ilyenek elsősorban a szikes területek. A szakkönyv gazdálkodói és természetvédelmi szempontból mutatja be a szikeseket és ajánlásokat fogalmaz meg a fenntartható hasznosításukra.
Haraszthy L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 956 pp.
A szakkönyv fő célja a Natura 2000 fajok és élőhelyek megismertetése a szakmai közönséggel és annak elősegítése, hogy a hatóságok, az állami kezelők, kutatók, oktatók, civil szervezetek képviselői ugyanabból a szakmai anyagból dolgozhassanak. Hangsúlyos cél a természetvédelmi kezelés tervezésének és gyakorlatának segítése.
Frank T. – Szmorad F. (2014): Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése. (Rosalia Kézikönyvek 2.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 160 pp.
A szakkönyv elsődleges célja a védett természeti területen levő erdők kezelési kérdéseinek áttekintése, az erdők természetességi állapotának fenntartásához és javításához szükséges ismeretanyag összefoglalása, kettős (erdőgazdálkodás – természetvédelmi kezelés) megközelítéssel.
Juhász L. (szerk.) (2014): Természetvédelmi állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 301 pp.
A könyv második bővített kiadása a hazánkban élő védett gerinctelen és gerinces fajokat ismerteti. Önálló fejezet foglalkozik a populációbiológia és a biológiai sokféleség védelmének témakörével.
Bartha D. (2013): Természetvédelmi élőhelyismeret. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 213 pp. + 48 pp. képmelléklet.
Nem nagy múltra visszatekintő tudományág hiánypótló kötete ez a szép mű. A könyv első része a vegetáció általános törvényszerűségeit tartalmazza, a második rész pedig az élőhelytípusokat ismerteti. A színes mellékletben megjelenik minden élőhely jellegzetes fotója.
Haraszthy L. (2013): Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területeken. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, 92 pp.
A szakkönyv fő célja a Natura 2000 területen gazdálkodók eredményes természetmegőrző tevékenységének elősegítése.
Bartha D. (szerk.) (2012): Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 352 pp.
A növényatlasz részletesen és monográfiaszerűen (49 kismonográfiában) mutatja be hazánk valamennyi ritka fás szárú növényfaját (közel száz fajt, kisfajt), amit több száz színes fénykép és az egyes fajok előfordulását bemutató térképek illusztrálnak.
Bartha D. (szerk.) (2012): Természetvédelmi növénytan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 403 pp.
A mű a védett fajokat, gombákat, zuzmókat, mohákat, fás és lágy szárú növényeket ismerteti rövid morfológiai leírással és magyarországi előfordulásukkal. Tartalmazza a fajok élőhelyét veszélyeztető tényezők és védelmük lehetséges módjainak ismertetését is.
Kozák L. (szerk.) (2012): Természetvédelmi élőhelykezelés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 272 pp.
A természetes élőhelyek megmaradásának elősegítése, az élőhely-visszaállítás lehetőségeinek feltárása az életközösségek fennmaradása érdekében kiemelten fontos természetvédelmi feladat. Ennek a munkának az elméleti alapjait ismerteti a szakkönyv az élőhelytípusok ismérveivel és természetvédelmi kezelésük lehetőségeivel, esettanulmányokkal.
Temesi G. (2012): Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek. Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs, 118 pp.
Az alapvetően egyetemi jegyzetnek szánt szakkönyv természetvédelmi ismereteket tanuló egyetemi hallgatók, valamint rendészeti személyek, polgári természetőrök, természetvédő civilek számára szolgálhat természetvédelmi szakjogi és igazgatási szakirodalomként.
Farkas Cs. S. (2008): A természetvédelmi őri intézkedések végrehajtása (Intézkedéstaktikai jegyzet). KvVM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság – Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 102 pp.
A jegyzetként kiadott szakkönyv fő célja a természetvédelmi őrök és az őket segítő polgári természetőrök intézkedéstaktikai elméleti és gyakorlati felkészítésének elősegítése.
Matyikó T. (2008): Vallomás a természetről ecsettel és ceruzával. 112 pp.
Matyikó Tibor természetfestő a lelkével figyel, és nemcsak a szemével, de a szívével is látja az állatokat, a természetet, a tájat, amit a saját kiadású könyve szerint is nagy tehetséggel fest és rajzol.
Székely K. (szerk.) (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 428 pp.
A 47 szerzős barlangismertető könyv 132 fokozottan védett barlangot mutat be leírással, 150 színes fotóval, rajzokkal, térképekkel.
Temesi G. (szerk.) (2001): A polgári természetőri vizsga tananyaga I – II. KöM, TvH, Budapest, 56 + 116 pp.
Az egykori Környezetvédelmi Minisztérium kiadványa tartalmazza a polgári természetőrök számára előírt vizsga országos törzsanyagát és a vonatkozó jogszabályok kivonatát (mellékletek) a kiadáskori állapotnak megfelelően.
A KöM, illetve KvVM Természetvédelmi Hivatala tanulmánykötet sorozatának néhány kiadása (2001 – 2005, 7 – 10. kötet)
Farkas S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 420 pp.
Múlt évezredi szép könyvben 26 botanikus szerző több mint ötszáz hazai védett növényt mutat be morfológiai leírással, előfordulási térképpel, színes fotókkal.
Borhidi A. – Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól I – II. A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 6. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 766 pp.
A vörös könyvek általában a ritka, veszélyeztetett és védendő fajokkal foglalkoznak, de a növénytársulások éppúgy lehetnek ritkák, sérülékenyek, veszélyeztettek, mint a fajok. Ez az első olyan kiadvány, amely Magyarország növénytársulásairól teljes képet ad, és nem csak a védendő és veszélyeztetett társulásokat tartalmazza, hanem valamennyi hazánkban előforduló társulást, hiszen nem tudható, hogy mikor kerülnek veszélyeztetett helyzetbe.
Kelemen J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. A KTM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 4. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 388 pp.
A tanulmánykötet hazánkban első ízben foglalkozik a legértékesebb hazai élőhelyek közül a füves területek tipológiájával, és elsőként ad átfogó iránymutatást az egyes típusok természetvédelmi kezeléséhez.
Keszthelyi I. – Csapody I. – Halupa L. (témavezető: Temesi G.) (1995): Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére. A KTM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 3. Kanalasgém Nyomdaipari és Kiadói Kft., Budapest, 252 pp.
Az erdőgazdálkodás természetvédelmi szakmai szabályozásának meghatározó lépése a tanulmánykötet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény megalkotása előtti évből. A kézikönyv a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők szakkezeléséhez nyújt egységes szempontokat, elveket és szemléletet az erdőtípusokra alapozva.
