A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

E menüpont alatt közhírré tesszük azokat a természetvédelemmel összefüggő – ismerethiányok, tudatlanság, helytelen irányzatok, emberi önzés és egyéb okok miatti – problémákat, amelyek hosszú idő óta fennállnak a mindennapi gyakorlati életben vagy elméleti vonatkozásokban.

A közhírré tétellel, nagy nyilvánosságra hozatallal kívánunk hozzájárulni az egyes problémák megszüntetésének vagy megoldásának elősegítéséhez, és a helyes ismeretek terjesztéséhez.

© Dr. Temesi Géza

⁎

A TŰZ NEM JÁTÉK...

...nem csak akkor, ha tűzijáték, de akkor sem ha pirotechnika (=tűzmesterség) megnevezéssel illetjük az emberi önző hagyományt! Ne legyen a tűzijáték se állami/nemzeti ünnep, se szilveszter jelképes látványa sem Budapesten, sem a Balatonon vagy másutt vidéken! Petárdákkal se játszunk szilveszter–újév napjain! A tűzijáték károsítja a környezetet, a természetet és az emberi egészséget a levegő porterhelésével, zajszennyezéssel, az állatvilág zajjal riasztásával, fényhatással, sokkolással, hulladékszennyezéssel. A tűzijáték pénz eltüzelése (költséges), ne játsszunk a tűzzel!

2022. augusztus 18.

⁎

VARJÚFÉLÉINK

►CSÓKA (kéményseprő madár) - védett faj, 50.000 Ft/egyed, emberi településekhez kötött;

►HAVASI CSÓKA (sárgacsőrű csóka) - védett faj, 25.000 Ft/egyed, ritka vendégünk;

►HOLLÓ (közönséges holló) - védett faj, 50.000 Ft/egyed, legnagyobb a tíz faj között;

►SZAJKÓ (európai szajkó, mátyásszajkó, mátyásmadár) - vadászható madár, szárnyas apróvad;

►FENYŐSZAJKÓ - védett faj, 25.000 Ft/egyed, átvonuló és téli vendégünk;

►SZARKA - vadászható madár, szárnyas apróvad;

►DOLMÁNYOS VARJÚ (szürke varjú) - vadászható madár, szárnyas apróvad, lásd a képen;

►HAVASI VARJÚ (vöröscsőrű csóka) - védett faj, 25.000 Ft/egyed, ritka vendégünk;

►KORMOS VARJÚ - védett faj, 25.000 Ft/egyed, ritka fészkelőnk;

►VETÉSI VARJÚ - védett faj, 50.000 Ft/egyed.

Lásd még CSALÁDOK menüpont alatt!

⁎

ÚJ ÉVTIZED...

...a COVID-19 koronavírus világjárvány közepette kezdődik, ami önmagában utal a fenntartható fejlődés globális környezeti problémáira. Szintén ezeket a globális problémákat kívánja jelezni a fenntarthatósági riadóról szóló alább olvasható novemberi rövid hírünk. A globális környezeti problémák részben érzékelhetők vagy jól láthatók a mindennapi valóságban, részben tudományos kutatás sürgető témái és kérdései. A témakörnek nagy az elektronikus irodalma is a maga előnyeivel és hátrányaival.

Egymással is összefüggő globális környezeti (környezetvédelmi) problémák a túlnépesedés - urbanizáció - migráció, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása (túlhasználat), a környezetszennyezés és a hulladék, a vegyszerezés stb. Mindezek következménye a felmelegedés és a klímaváltozás, az ózonpajzs-vékonyodás, az elsivatagosodás, és a legalapvetőbb globális természeti (természetvédelmi) probléma, a biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése. Utóbbi többek között a természetes élőhelyek - fajok felgyorsult pusztulásával és az inváziós fajok terjeszkedésével jelentkezik. Súlyos jelenség e tekintetben az élőhelyek fragmentációja (feldarabolódása) és az erdők pusztítása - pusztulása.

A környezeti problémák kezelése környezetvédelmi, a természeti problémáké természetvédelmi nemzetközi, állami, társadalmi és tudományos feladatokat jelent, amelyek csak szoros együttműködéssel oldhatók meg. A pár hét múlva kezdődő új évtizedünkben a legsürgetőbb lesz a pandémia leküzdése után ezeknek az emberiséget próbára tevő feladványoknak a kezelésére irányuló hatékony küzdelem.

2020. december 12.

⁎

IQ — INTELLIGENCIA

Az intelligencia az információk észlelésének illetve felfogásának és ismeretként—tudásként történő elraktározásának a képessége abból a célból, hogy a jövőbeni magatartásformákban adott környezetben és körülmények között alkalmazható legyen.  Az emberi (humán) mentális intelligenciát tesztekkel vizsgálják és IQ-val azaz Intelligencia Quotiens-sel (hányadossal) fejezik ki. Van azonban érzelmi intelligencia (EQ) is. Howard Gardner többszörös intelligencia elmélete a következő intelligenciákat különbözteti meg: 1. verbális (nyelvi), 2. logikai (matematikai), 3. vizuális (térbeli), 4. mozgásos (testi), 5. zenei, 6. természeti, 7. szociális (társas) és 8. önismeretei (személyes) intelligencia. A természeti intelligencia a természeti értékek és területek, a természeti környezet iránti érzékenységet, azok értékelésének szintjét jelenti. 

⁎

COVID-19 PANDÉMIA = FENNTARTHATÓSÁGI RIADÓ

A természet védekezik a túlzottan kizsákmányoló létezésmódú emberiséggel szemben. Az erdőírtások, a tarvágások, az intenzív mezőgazdálkodás és állattenyésztés, a vadon élő állatok kereskedelme, az idegenhonos fajok terjedésének elősegítése, az ipari és a lakossági környezetszennyezés, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gyors népességnövekedés és a turizmus súlyos emberi károsító hatásokat jelentenek a környezetre és a természetre. A fenntarthatóság 23. órájában vagyunk.

2020. november

⁎

EX LEGE = A TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll (védett) valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A meghatározásokat a Tvt. 23. § (3) bekezdése tartalmazza.

A láp és a szikes tó országos jelentőségű természetvédelmi területnek (TT), a forrás, a víznyelő, a kunhalom és a földvár országos jelentőségű természet emléknek (TE), a barlang pedig védett természeti értéknek minősül.

Az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területen (nemzeti parkon, tájvédelmi körzeten, természetvédelmi területen) kívül 1.193 láp (TT), 397 szikes tó (TT), 1.317 kunhalom (TE), 229 földvár (TE), 2.730 forrás (TE) és 431 víznyelő (TE) létezik, ennyi tehát az „ex lege” védett természeti területek száma. Az összes kunhalmok száma egyébként 1.492, az összes földváraké 298, az összes víznyelőké 795.

A források mindösszes száma 6.505, ebből egyedi jogszabállyal védett természeti területen található 1.610, azokon kívül 4.895. Utóbbiból az 5 l/perc (Tvt. szerinti) tartós vízhozamot meghaladók száma azonban csak 2.730, ezért ennyi az „ex lege” védett források száma.

A barlangok összes száma 4.148, 286,7 km barlangjárat összes hosszúsággal, ez valamennyi „ex lege” védett természeti érték. Ebből 2.719 védett természeti területen, 1.429 pedig védett természeti területen kívül nyílik. Az összes barlangból a fokozottan védettek száma 145, a megkülönböztetetten védetteké 260.

Táblázat: a törvény erejénél fogva védett természeti területeink száma az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított természeti területeken kívül

Adatok forrása: www.termeszetvedelem.hu

Természeti terület kiemelt oltalmát illetően további információul szolgálhat, hogy a Tvt. 29. § (4) bekezdése szerint a törvény erejénél fogva fokozottan védett a nemzeti park természeti övezete, a bioszféra rezervátum magterülete, továbbá az erdőrezervátum magterülete. A 10 nemzeti parkról, 6 bioszféra rezervátumról és 63 erdőrezervátumról van szó, utóbbi kettő járulékos védett természeti területi kategória.

2020. október

⁎

TERMÉSZETI EMLÉK (TE)

A védett természeti területek négy alapkategóriája közül a legkevésbé közismert a természeti emlék (TE), lássuk ezért a jelentését! A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 28. § (5) bekezdése szerint „természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23. § (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kunhalom és földvár természeti emléknek minősül.” A 23. § (2) bekezdése a törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti területeket nevesíti, közülük a forrás, a víznyelő, a kunhalom és a földvár „ex lege” védett természeti emlékek (országos jelentőségűnek minősülnek, összes számuk 4707). Vannak azonban egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított természeti emlékek is. Miniszteri rendelet országos jelentőségű természeti emlékeket, önkormányzati rendelet pedig helyi jelentőségű természeti emlékeket nyilvánít azzá. Jelenleg (2020 májusa óta) kereken 100 ilyen országos jelentőségű természeti emlék: 50 földtani alapszelvény, 9 földtani képződmény és 41 kaptárkő védelmét szolgáló TE terület létezik. Természetesen forrás, víznyelő, kunhalom, földvár, földtani alapszelvény, földtani képződmény és kaptárkő nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben vagy természetvédelmi területen is előfordulhat, ahol mint az adott védett természeti terület része áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. A helyi jelentőségű természeti emlékek (fa, fák, facsoport, fasor, szikla stb. védelmét szolgáló védett természeti területek) száma 837 (adatforrás: www.termeszetvedelem.hu).

Lásd elsősorban:

17/2014. (X. 27.) FM rendelet a kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlékek létesítéséről, valamint a kaptárkövek megóvását szolgáló természetvédelmi kezelési terv kihirdetéséről;

55/2015. (IX. 18.) FM rendelet földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről;

Az agrárminiszter 16/2020. (V. 12.) AM rendelete egyes természetvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról, 3. és 4. melléklet.

2020. szeptember

⁎

GONDOLATOK ÉVTIZEDES FORDULÓÉVÜNKBEN

A környezet- és természetvédelem a jelen és a jövő egyik legalapvetőbb állami és társadalmi feladata, amelyért felelős külön tárca, Környezetügyi és Természetvédelmi Minisztérium szükséges a következő szakterületi államtitkárságokkal:

►fenntarthatósági politika és klímaügy,

►környezetvédelem és vízügy, 

►természetvédelem,

►természetgazdálkodás (erdő-, hal- és vadgazdálkodás). 

A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszerlánc-felügyelet, valamint a jelenlegi Innovációs és Technológiai Minisztérium egyes szakterületei tartozhatnának az Agrárminisztérium helyett megalakítandó Gazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.

A 2018. évi V. törvény alapján 10 minisztériumunk működik, köztük a Miniszterelnökségen kívül Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint a miniszterelnök politikai munkaszervezete. A törvény azonban bevezette Miniszterelnöki Kormányiroda működtetését is miniszterelnöki kormányzati igazgatási munkaszervezetként. A hármas szervezet újragondolása javasolható a Miniszterelnökség melletti egy miniszterelnöki irodával.

Minisztériumok évtizedes fordulóévünkben

• Agrárminisztérium

• Belügyminisztérium

• Emberi Erőforrások Minisztériuma

• Honvédelmi Minisztérium

• Igazságügyi Minisztérium

• Innovációs és Technológiai Minisztérium

• Külgazdasági és Külügyminisztérium

• Miniszterelnöki Kabinetiroda

• Miniszterelnökség

• Pénzügyminisztérium

A még több eredményért! Kelt 2020 derekán

⁎

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZAT

2020. július 6-án a Magyar Közlöny 162. számában jelent meg a 14/2020. (VII. 6.) AB határozat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. Lásd a 2020. június 15-én megjelent közhírt és az AB határozatot!

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20162.pdf

2020. július 7.

⁎

VADÁSZTERÜLET?

Hány hektár vagy négyzetkilométer vadászterület van Magyarországon összesen, illetve az ország területének hány százaléka vadászterület? Egyszerű összesítésnek tűnő feladat, a valós adat egy évtizede mégis kideríthetetlen annak ellenére is, hogy a vonatkozó törvény egyértelműen szabályoz.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad

a) a szükséges táplálékot megtalálja,

b) természetes szaporodási feltételei, valamint

c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.

(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található

a) település közigazgatási belterületét, valamint

b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,

c) tanya, major,

d) temető,

e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,

f) repülőtér,

g) közút, valamint a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, továbbá

h) vasút

területét.

Magas és valószínűtlen számadatokkal illetve területi arányokkal, valamint "bruttó vadászterület" és "nettó vadászterület" jogszabályban nem szereplő elterjedt és különbözőképpen értelmezett megnevezésekkel lehet találkozni a mindennapi kommunikációban. Az Agrárminisztérium illetékes Vadgazdálkodási Főosztálya pedig írásbeli érdeklődésünkre azt a választ küldte, hogy a minisztériumnak nincs nyilvántartott adatállománya.

2020. június 26.

⁎

ERDŐTÖRVÉNY – ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZAT

Az Alkotmánybíróság II/201/2019. ügyszámmal utólagos normakontroll eredményeként 2020. június 15-én kelt határozatában megállapította, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket megsemmisítette. Alapvetően a Natura 2000 területek természetvédelmét, a védett természeti és a Natura 2000 területeken levő erdőrészletek rendeltetését és a tarvágásos üzemmódot érintik a határozatban foglaltak.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel egy törvénycsomagban fogadta el az Országgyűlés az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt, továbbá a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt. Több mint egy évtized után azonban az erdészetre 2009-ben új törvény született, amelynek már a címében is megjelent a gazdálkodás-központúság jele, tartalmában ugyancsak, a rövidtávúság erősödésével is. Ezt az erdőtörvényt kétszer módosították, utóbbi esetben 2017-ben, amellyel az erdőgazdálkodás és az erdővédelem alapjaiban távolodott a természetvédelmi céloktól és érdekektől.

2020. június 15.

⁎

KLÍMAVÁLTOZÁS

Nemzetközi felmérések szerint a világ legégetőbb problémájának a fiataloknak is mintegy fele a klímaváltozást tartja, amelyért az ember a felelős. A problémával a Kárpát-medence a globális átlagnál fokozottabban érintett. Június 10-én hatályba lépett a 2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről. 

A témakörben lásd Klímaváltozás című menüpont alatti publikációkat:

https://termeszet-vedelme.hu/cikkek/klimavaltozas/

2020. június 

⁎

SZEMETES-HULLADÉKOS ORSZÁG

Szemetes-hulladékos országban élünk. Általánosan jellemző a szemetelés és az illegális hulladékelhelyezés az erdőkben és másutt a természetben, gyakran a helyi, sőt az országos jelentőségű védett természeti és a Natura 2000 területeken is.

Mit tehetünk ellene? Hulladéklerakat településközeli észlelése esetén bejelentést az önkormányzathoz, a közterület-felügyelethez, erdőt illetően az erdőgazdálkodóhoz, másutt a mezei őrszolgálathoz, halgazdálkodási vízterületet érintően hivatásos halőrhöz, védett és Natura 2000 területen a nemzeti park igazgatósághoz, hulladéklerakás tetten érése esetén a rendőrséghez. Ingyenesen hívható telefonszám: 112.

A közeljövőben változások, szigorítások várhatóak ezen a téren, kormányzati cél az illegális hulladéklerakások felszámolása. Hulladékgazdálkodási hatóság és hulladékrendészet felállítását terjesztette elő az ITM, kormánydöntés ősszel várható. 

2020. június

⁎

AKÁCOS ÚT...

Főbb fafajok, fafajcsoportok területi aránya erdeinkben (2019): AKÁC - 24,3 %, TÖLGYEK - 20,8 %, CSER - 11,4 %, BÜKK - 6 %, NEMESNYÁRAK - 6 %, HAZAI NYÁRAK - 4,6 %, FENYŐK - 10,1 %. Lásd:

http://parkerdo.hu/wp-content/uploads/2017/12/06_Akacosok.pdf

2020. június

⁎

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

Gyakran alkalmazzák a természetvédelmi terület megnevezést helytelenül, ami félrevezető lehet. A megnevezés helytelen használatával találkozhatunk a mindennapi kommunikációban, laikus és szakmai publikációkban, sőt jogi szövegekben is, ahol a nevezéktani tévedés félrevezető volta miatt negatív következményekkel járhat. A tévedések oka az ismerethiány.

Amennyiben természetvédelmi területről szól tehát a szöveg, az például nemzeti parkra sem vonatkozik, mert a nemzeti park nem természetvédelmi terület.

A nemzeti park (NP), a tájvédelmi körzet (TK), a természetvédelmi terület (TT) és a természeti emlék (TE) egymással mellérendelt megnevezések, – együtt is, külön-külön is: védett természeti terület.

Lásd a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § g) pontját, valamint a 28. § (1) és (4) bekezdését!

⁎