FÖLDTANI
A menüpont érdeklődést felkelteni szándékozó külső rövidített címe Földtani. A rövidségre törekvés kielégítése érdekében a cím hiányzó ‚természetvédelem’ második szavának tv. lehetett volna a rövidítése, mint ahogy az például a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rövidítésében szerepel (Tvt.). A tv betűszó azonban (amellett hogy televíziót is jelent) ponttal írva (tv.) a ‚törvény’ szó egyik használatos rövidítése törvények címének rövidítésében. Másik használatos rövidítés a t. Példák: 1996. évi LV. törvény (Vtv.), 1997. évi CLIX. törvény (Fbtv.), 1996. évi LIII. törvény (Tvt.), 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.). A tv. rövidítésnek a ‚természetvédelem’ szóra történő alkalmazása tehát félrevezető lehetett volna, maradt ezért a rövid külső cím, a belső pedig:
FÖLDTANI TERMÉSZETVÉDELEM
A természetvédelem sajátos ága a földtani természetvédelemnek nevezhető szakterület: tudományos alapokon nyugvó jogi szabályozás és állami természetvédelmi gyakorlat a földtani természeti értékek általános védelmére illetve kiemelt oltalmára. Földtani természeti értékek az élettelen és nem megújítható természeti erőforrások, a földtani, felszínalaktani képződmények, az ásványok, ásványtársulások és az ősmaradványok. Átfed a földtannal a barlangtan interdiszciplináris szakterülete.
1. FÖLDTANI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS BARLANGOK VÉDELME
A földtani természeti értékek általános védelmét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) II. Részében a 19-20. § alapozza. A természeti területek és természeti értékek kiemelt oltalma a Tvt. III. Részének a tárgya, amely szabályozza a földtani természeti értékek és barlangok, valamint az azokat védő területek kiemelt oltalmát. Barlangok, ásványok és ásványtársulások, földtani alapszelvények és képződmények, kaptárkövek, földvárak és kunhalmok megőrzéséről van szó a további 2 - 7. fejezetben felvázoltak szerint. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló országos jelentőségű földtani természeti értékek és a barlangok, valamint az azokat védő területek (beleértve barlangok védőövezetét is) természetvédelmi kezelője a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság [lásd 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és 1997. évi CLIX. törvény]. Az írás az utolsó 7. fejezetben tartalmazza a vonatkozó jogszabályok jegyzékét szakterületekhez rendelt csoportosítással.
2. BARLANGOK
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (3) bekezdés a) pontja szerint barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a 2 m-t és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A 23. § (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi barlang. A barlang „ex lege” védett, vagy - fokozottan védetté nyilvánítása esetén - fokozottan védett természeti érték. Fokozottan védett barlangjaink több szempontból is felbecsülhetetlen értékek, melynek illusztrálására lásd a képeket (fotó: Rózsa Sándor, ANPI). A barlangvédelem törvényi szintű közvetlen szabályozásával a Tvt. 48-51. §-ok foglalkoznak.
Az országban 2021. március 1-jei adatok szerint összesen 4.178 nyilvántartásba vett barlang van, ebből fokozottan védett 145, megkülönböztetetten védett 260, védett 3.773, védett természeti területen nyílik 2.719. Öt gyógybarlangunk van. Barlangok védelmét a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet szerinti felszíni védőövezet is segíti.
Barlangjárataink összes hossza közelíti a 300 km-t. A leghosszabb hat barlangunk a következő (fokozottan védettek):
1. Pál-völgyi-barlangrendszer,
2. Baradla-barlang,
3. Ariadne-barlangrendszer,
4. Tapolca-barlangrendszer,
5. István-lápai-barlang,
6. Béke-barlang.
Szintén fokozottan védett a jelenlegi ismereteink szerint legnagyobb mélységű barlangunk, a 275 m mély Bányász-barlang.
3. FÖLDTANI ALAPSZELVÉNYEK, FÖLDTANI KÉPZŐDMÉNYEK
Az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet 1. § 3. pontja alapján a földtani alapszelvény olyan kőzetelőfordulás, amely kőzetrétegtani, időrétegtani egység, vagy más földtani jelenség típusos előfordulási helye, etalonja, amihez más területek földtani képződményeit viszonyítani lehet. A miniszteri rendelet 1. § 4. pontja alapján pedig a földtani képződmény kőzetféleség, rétegtani egység, tektonikai elem, felszínforma, vagy más földtani, felszínalaktani jelenség.
A miniszteri rendelet 33 földtani alapszelvényt és 2 földtani képződményt nyilvánít védetté 35 természeti emlék (TE) védett természeti területi kategóriával. A 33 földtani alapszelvény által elfoglalt összes terület 56,943 ha, a 2 földtani képződményé 3,283 ha, így a 35 TE 60,226 ha összes kiterjedésű.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) működési területén levő földtani alapszelvényeket illetve képződményeket és a védő területeket korábbi külön miniszteri rendelet, a 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet nyilvánítja természet emlékké. 18 földtani alapszelvényről van szó 10,449 ha, és 9 földtani képződményről 2,589 ha összes területtel.
Az ország összes földtani alapszelvénye így 51 TE-t, földtani képződménye pedig 11 TE-t jelent mindösszesen 73,264 ha területtel.
4. KAPTÁRKÖVEK
A 17/2014. (X. 27.) FM rendelet 1. §-a szerint a kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, amelynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőséggel bíró fülke - és esetenként egyéb, hasonló jellegű megmunkálás - látható, ezért táj- és természetvédelmi, valamint kulturálisörökség-védelmi szempontból egyaránt értéket képvisel.
A rendelet 1. melléklete 41 országos jelentőségű természeti emléket (TE) hirdet ki, amelyek kaptárköveket védenek. A 41 TE összes kiterjedése 59,789 ha. A 2. melléklet országos jelentőségű védett természeti területek kaptárkövet magában foglaló részterületeinek lehatárolását és elhelyezkedését tartalmazza: 10 területet nemzeti parkon, 2 területet tájvédelmi körzeten belül, összesen 7,22 ha területtel.
Létezik kaptárköveket védő és bemutatásukat célzó országos jelentőségű természetvédelmi terület (TT) is 4,6 ha kiterjedéssel, lásd 157/2007. (XII. 27.) KvVM rendeletet és a képet (fotó: Baráz Csaba, BNPI).
Lehetséges kaptárkövek védelme önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti területen is: helyi jelentőségű természetvédelmi területtel (TT) vagy helyi jelentőségű természeti emlékkel (TE).
A kaptárkövek (sok más megnevezés is létezik, például fülkéskövek, jeleskövek, bálványkő) eredete rejtélyes. A sziklák megfaragásának oka, a fülkék rendeltetése ma még megbízhatóan nem ismert. A középkori méhészettel való összefüggése, sziklaméhészeti rendeltetése csaknem kizárt, de a síremlék mivolt, áldozatbemutató cél sem bizonyított elfogadhatóan. A téma irodalmát érdemes tanulmányozni.
5. VÉDETT ÁSVÁNYOK, ÁSVÁNYTÁRSULÁSOK, ŐSMARADVÁNYOK
Védett ásványi képződményekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 52. §-a ír elő. A Tvt. 52. § (1) bekezdése a ritka, kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások és ősmaradványok körének és pénzben kifejezett értékének megállapítására a természetvédelemért felelős minisztert hatalmazza fel. A felhatalmazást végrehajtó és ásványokra vonatkozó jogszabály a 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet.
A rendelet meghatározza a védett ásványi példány alsó mérethatárát mm-ben kristályegyedre illetve kristályhalmazra vonatkozóan, és a hozzá tartozó pénzben kifejezett értéket 10.000 Ft, 20.000 Ft, 50.000 Ft vagy 100.000 Ft/példány összegben. 11. védett ásványunk a következő: réz, enargit, ikunolit, wurtzit, kuprit, nemesopál, azurit, malachit, humboldtin, mellit, whewellit.
Az ősmaradványok iskolapéldája, világviszonylatban is egyik leginkább csodálni való hazai őslénytani lelőhelyünk Ipolytarnócon van.
Az 1944 óta védett területen 17 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa során betemetett ősvilág nyomai láthatók (lásd a képeket, fotó: Szarvas Imre, BNPI). Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület kiterjedése 512 ha. Vonatkozó védettségi jogszabály: 149/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet.
6. KUNHALMOK, FÖLDVÁRAK
A Tvt. 23. § (3) bekezdés f) pontja szerint a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág-védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A 23. § (2) bekezdés alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi kunhalom. Az Alföld e jellegzetes halmainak „kunhalom” megnevezése téves. A kunhalmok hajdanvolt rendeltetése lehetett: 1. temetkezési és áldozó hely, sírhalom (halomsír), 2. telltelep (halomtelep) azaz lakódomb, 3. őrhalom, 4. határhalom. Egyik lehetséges rendeltetés sem kötődik a kunokhoz.
Halmaink száma 1.492, ebből egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti területen kívül van 1.317. Utóbbiak a Tvt. 28. § (5) bekezdés alapján természeti emléknek (TE) minősülnek.
A földvár a Tvt. 23. § (3) bekezdés g) pontja meghatározásában olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. A földvár történelmi távlatokban erőd, erődítménytípus volt.
Földváraink száma a természetvédelmi nyilvántartás szerint 298, ebből védett természeti területen kívül van 229, amelyek a Tvt. 28. § (5) bekezdés alapján természeti emléknek (TE) minősülnek.
7. JOGSZABÁLYOK
ad 1 - 6.)
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.)
Lásd különösen: 19., 20., 22., 23., 28., 30., 48., 49., 50., 51., 52., 68. §
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
ad 2.)
13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
Lásd: 6. számú melléklet
90/2007. (XI. 20.) KvVM rendelet egyes bányászati tevékenységek során feltárult barlangok védettségének feloldásáról
16/2009. (X. 8.) KTM rendelet a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről
392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet a barlangok nyilvántartásáról
ad 3.)
13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényeinek védetté nyilvánításáról
55/2015. (IX. 18.) FM rendelet a földtani alapszelvények és a földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről
ad 4.)
157/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Szomolyai-kaptárkövek természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
17/2014. (X. 27.) FM rendelet a kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlékek létesítéséről, valamint a kaptárkövek megóvását szolgáló természetvédelmi kezelési terv kihirdetéséről
ad 5.)
21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről
149/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
Lásd még a bányászat alapvető jogszabályait: 1993. évi XLVIII. törvény, 2003/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet, 40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet, valamint a vízgazdálkodás és vízvédelem főbb jogszabályait: 1995. évi LVII. törvény, 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet.
Az adatok forrása a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja, valamint a hatályos jogszabályok.
2021. március © Dr. Temesi Géza
