SZEMETES TERMÉSZET
A 2020. február 12-ei Kormányülésen elfogadott Klíma- és természetvédelmi akcióterv (helyesen: Klíma- és környezetvédelmi akcióterv) egyik pontja az illegális hulladéklerakások felszámolása. Végre eljutottunk eddig számos civil kezdeményezés után; fokozott ellenőrzés és szigorú szankciók szükségesek. Erre a weboldalra áthozott korábbi publikációnk tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat a múlt évtized második felének időszakára vonatkozóan. 2020 második felétől jogszabályi szigorítások lesznek, várjuk a részleteket.
SZEMETELÉS, HULLADÉK-ELHELYZÉS A TERMÉSZETBEN
Több mint 30 éves fogalom a fenntartható fejlődés, amely a jelen szükségleteinek a kielégítését jelenti anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk esélyeit a saját szükségleteinek a majdani kielégítésére. Más megfogalmazásban a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése az ökológiai eltartó képesség határain belül, a természet és a környezet védelmével, a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével, a jövő lehetőségeinek felélése nélkül.
A fenntartható fejlődésnek három fő pillére van:
• az ökológiai pillér (természet − természeti környezet),
• a társadalom (a népességnövekedéssel együtt) és
• a gazdaság (ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb.).
A társadalomnak és a gazdaságnak bele kell férnie a természeti környezetbe, ami csak környezettudatossággal, a környezet és a természet védelmével lehetséges.
A természet védelme tehát a fenntarthatóság egyik fő pillérének a megóvását jelenti, ami jövőt meghatározó, törvényekkel szabályozott állami és társadalmi követelmény. Hatékony természetvédelem és környezetvédelem nélkül a társadalom és a gazdaság felborítja az egyensúlyi állapotokat, kitör az ökológiai keretekből, következményként pedig fokozódik a globális felmelegedés, pusztul a természet, a szárazföldi és a vízi élővilág, és az emberiség a katasztrófa irányába haladhat.
Környezetünk, azon belül település-közeli természeti környezetünk védelmének is egyik hétköznapi súlyos problémaköre a szemetelés és az illegális hulladék-elhelyezés.
SZEMETELÉS, ILLEGÁLIS HULLADÉK-ELHELYEZÉS
Környezetvédelmi találós kérdés lehet, hogy mi a szemetelés biztos következménye? A helyes válasz: az évenkénti TeSzedd szemétgyűjtési akció mennyiségi eredményessége. Azért találó az ironikus kérdés és válasz, mert a jogkövetkezmény igen gyakran elmarad nem csak a szemetelés, szennyezés, hanem az engedély nélküli hulladék-elhelyezés esetében is.
A szemetelésre, illegális hulladék-elhelyezésre a szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) köztisztasági szabálysértés cím alatt úgy rendelkezik, hogy aki közterületen szemetel, vagy települési hulladékot engedély nélkül elhelyez, szabálysértést követ el. Közterület a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.Aki természeti, védett természeti területen és Natura 2000 területen szemetel, a területet más módon szennyezi, ugyancsak szabály-sértést követ el.
Illegális hulladék-elhelyezés a természetben
A szabálysértés jogkövetkezménye lehet a szabálysértési hatóság által kiszabott szabálysértési bírság, vagy a szabálysértési helyszíni bírság.
Helyszíni bírságot rendőrön kívül a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki.
A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) szerint aki hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűncselekményt követ el. A törvény alkalmazásában hulladék mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.
A hulladék-elhelyezést, szennyezést a természethasználat ágazati törvényei is tiltják, illetve szankcionálják. Az erdőtörvény (2009. évi XXXVII. törvény) alapján tilos erdőben hulladékot elhelyezni, törvénysértés esetén jogkövetkezmény az erdővédelmi bírság. A halgazdálkodás törvény (2013. évi CII. törvény) szerint a halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató személlyel szemben. A törvény végrehajtási rendelete pedig a halászat, horgászat rendje keretében tiltja a szemetelést.
Alapvető jogi információ, hogy közigazgatási bírság (erdővédelmi bírság, halvédelmi bírság) kiszabására irányuló hatósági eljárás esetén adott jogsértés miatt szabálysértési eljárás nem indítható. Közigazgatási bírság viszont bűncselekmény esetén is kiszabható, amennyiben a bűncselekményen kívül megvalósul a közigazgatási jogi felelősség is.
A Természetvédelmi Őrszolgálatnak, a közterület-felügyeleteknek, az önkormányzati rendészeteknek, a mezőőröknek és a halászati őröknek, valamint a rendőrségnek, hatóságoknak, bíróságoknak lehet nagy szerepe abban, hogy túlszemetelt és hulladékos országunk tisztább legyen. Különösen mentesüljenek a szemeteléstől és a hulladéklerakástól a védett természeti és a Natura 2000 területek, amelyek együtt az ország területének közel egynegyedét foglalják el!
Információként szolgálhat, hogy a 7. TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért hulladékgyűjtő akcióban 2017 szeptemberében a kedvezőtlen időjárás ellenére 175.000 önkéntes vett részt 1.730 helyszínen, 2.500 tonna mennyiségi eredménnyel. Szemetelésért természetvédelmi szabálysértési eljárás indítására, vagy helyszíni bírság kiszabására ugyanakkor viszonylag ritkán kerül sor. A hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűncselekmény miatt ugyancsak kevés esetben történik vádemelési javaslat, pedig az országban több ezer nem engedélyezett hulladéklerakó van.
Illegális hulladék-elhelyezés bejelenthető a 112 ingyenesen hívható telefonszámon, az illetékes közterület-felügyeletre, önkormányzati rendészetre, a mezei őrszolgálathoz, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őrszolgálathoz.
A témakörben lásd a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt is!
2017. október © Dr. Temesi Géza
