A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

„Vadat és halat, s mi jó falat …”

EMLŐS - HAL - MADÁR

(vadászható vad, fogható hal)

Arany János költőnktől származó idézettel címzett menüpont három azonos állatrendszertani kategóriát, az emlősök, a halak és a madarak osztályát vizsgálja a vadászhatóság illetve foghatóság és a kiemelt természetvédelmi oltalom szempontjából. Ezek közül a vadon élő állatfajok közül kerülnek ki az ember által fogyasztott falatok. Tekintsük át, hogy országunkban élő emlősfajok, madárfajok és halfajok milyen arányban védettek vagy ember által vadászhatók illetve foghatók!

EMLŐSÖK

Az emlősök osztályában 59 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, melyek közül 18 faj fokozottan védett, 40 faj védett, 1 faj pedig az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj. Az osztályon belül a fokozottan védett fajok 44 %-a (8 faj), a védett fajoknak pedig 50 %-a (20 faj) a denevérek rendjébe tartozik.

A fokozottan védett emlősök természetvédelmi értéke 100.000 Ft/egyed (6 faj: 5 denevérfaj és az erdei pele), 250.000 Ft/egyed (7 faj: 2 denevérfaj, barna medve, farkas, ürge, vadmacska, vidra), 500.000 Ft/egyed (3 faj: északi pocok, hiúz, óriás-koraidenevér), vagy 1.000.000 Ft/egyed (2 faj: csíkos szöcskeegér, nyugati földikutya).

A védett emlősök természetvédelmi értéke 25.000 Ft/egyed (16 faj, például keleti sün, mókus, vakond, törpeegér), vagy 50.000 Ft/egyed (24 faj: számos denevérfaj mellet például havasi cickány, hermelin, nagy pele, zerge).

Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős emlősfaj a mezei hörcsög 25.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel.

Az emlősök közül vadászható apróvad 10 faj (mezei nyúl, üregi nyúl, róka, aranysakál, nyest, nyestkutya, pézsmapocok, mosómedve, borz, házi görény), vadászható nagyvad 6 faj (gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas, őz, muflon, vaddisznó).

A hazai közel 90 vadon élő emlősfaj közül tehát 59 faj kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll, 16 faj pedig vadászható.

MADARAK

A madarak osztályában 403 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, melyek közül 95 faj fokozottan védett, 264 faj védett, 44 faj pedig az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj.

A fokozottan védett madarak természetvédelmi értéke 100.000 Ft/egyed (25 madárfaj, például bölömbika, fehér gólya, gyurgyalag, nagy kócsag, sárszalonka stb.), 250.000 Ft/egyed (24 madárfaj, például barátkeselyű, fakó rétihéja, gólyatöcs, kis kócsag, réti fülesbagoly stb.), 500.000 Ft/egyed (35 madárfaj, például cigányréce, császármadár, fekete gólya, kék vércse, szirti sas, uhu stb.), vagy 1.000.000 Ft/egyed (11 madárfaj: békászó sas, csíkosfejű nádiposzáta, kerecsensólyom, kígyászölyv, kis lilik, parlagi sas, rétisas, széki lile, túzok, vékonycsőrű póling, vörösnyakú lúd).

A védett madarak természetvédelmi értéke 25.000 Ft/egyed (163 madárfaj, például cigánycsuk, énekes rigó, fülemüle, őszapó, tengelic, vörösbegy stb.), vagy 50.000 Ft/egyed (101 madárfaj, például búbos banka, csóka, fürj, karvaly, siketfajd, vetési varjú stb.).

Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős 44 madárfaj természetvédelmi értéke 25.000 Ft/egyed (néhány példa: álarcos réce, barna füzike, búbos réce, házi veréb, kárókatona, seregély stb.).

A madarak közül 15 faj vadászható apróvad (fácán, fogoly, vörös fogoly, nyár lúd, vetési lúd, kanadai lúd, nílusi lúd, nagy lilik, tőkés réce, szárcsa, örvös galamb, balkáni gerle, dolmányos varjú, szarka, szajkó). 

VADÁSZAT

A vadászható apróvadfajokat a vonatkozó miniszteri rendelet [79/2004. (V. 4.) FVM rendelet] hasznos apróvadfajokra és egyéb apróvadfajokra csoportosítja, és tartalmazza a közösségi jelentőségű apróvadfajok jegyzékét is.

A hasznos apróvadfajok száma 15, ilyenek a mezei nyúl, az üregi nyúl, a fácán, a fogoly, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a tőkés réce, a szárcsa, a balkáni gerle, az örvös galamb, a vörös fogoly és az erdei szalonka). Sajátos a helyzet, mert egyrészt nincs már hasznos és káros (Herman Ottó idejében 120 éve volt), másrészt a vörös fogoly nem hazai, hanem mesterségesen behozott vad, és nem utolsó sorban az erdei szalonka vadászati idény nélküli vadként szerepel a rendeletben.

Az egyéb apróvadfajok száma 11, ilyenek az aranysakál, a borz, a dolmányos varjú, a házi görény, a nyest, a nyestkutya, a mosómedve, a pézsmapocok, a róka, a szarka, és a szajkó.

A közösségi jelentőségű vadászható állatfajok száma 17, amelyek a következők: aranysakál, fácán, fogoly, kanadai lúd, nyári lúd, vetési lúd, nagy lilik, tőkés réce, szárcsa, balkáni gerle, örvös galamb, dolmányos varjú, házi görény, szarka, szajkó, erdei szalonka, vörös fogoly. A rendeletből következik például, hogy bár az aranysakál, a szarka, a szajkó és a dolmányos varjú közösségi jelentőségűek, de nem hasznosak, hanem egyebek....

A vadászható emlős- és madárfajok (vadfajok, vad) vadászati idényeit és vadászati tilalmi időiket lásd:  

Vadászati idények - nagyvad, apróvad.pdf

* vadászati idény nélküli madárfaj, lelövés vonulási monitoring keretében

Őzsuta és barkás agancsú őzbak (fotók: Zámbóné Miskolczi Tímea).

Az őz a párosujjú patások rendjébe, a kérődzők alrendjébe és a szarvasfélék családjába tartozó, a legnagyobb létszámú és terítékű nagyvadfajunk. Az őzsuta és gida október 1-től február utolsó napjáig, az őzbak pedig április 15 - szeptember 30-ig vadászható golyós vadászlőfegyverrel.

Vaddisznó (európai vaddisznó) - egész évben vadászható nagyvad, súlyos károkat okozhat a mezőgazdálkodásban. A párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozik, a házisertés őse. Az erős kanok remeteéletet élnek, a koca vacokban neveli malacait és kondában él. A vadkannak lényegesen erősebb agyarai vannak, mint a kocának. Vaddisznóra golyós vadászlőfegyverrel és sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval szabad vadászni.

Róka (vörös róka) - egész évben vadászható egyéb apróvad. A ragadozók rendjébe és a kutyafélék családjába tartozik, mint az aranysakál és a farkas. A kitűnő szaglással és látással rendelkező róka föld alatti rejtekben, kotorékban (rókalyuk) él, akár egy másik egyéb apróvad, a borz (borzkotorék, borzvár).  Több egyéb apróvadfaj között a rókára és a borzra sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel vagy golyóval és golyós vadászlőfegyverrel is szabad vadászni.

Dolmányos varjú - városba menekült a vadászok elől. Március 1-től június 30-ig nem vadászható (tilalmi idő).

Közösségi jelentőségű, sörétes vadászlőfegyverrel, 2 - 5 mm-es méretű söréttel vadászható egyéb apróvad. A verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozik. Fészekrablónak tartják, Herman Ottó inkább hasznosnak nevezte (1908). A vele azonos családba tartozó holló, vetési varjú és csóka védett fajok, 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel.

Magyarországon közel 67.500 vadász van, ebből a hivatásos vadászok száma meghaladja a 2.800 főt. Az országban 5 vadgazdálkodási táj, azokon belül összesen 52 vadgazdálkodási tájegység van 1.448 vadászterülettel.

HALAK

A hazai vizekben előforduló több mint 80 halfaj közül 31 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, 7 faj fokozottan védett, 24 faj védett. 27 őshonos halfajunk nem védett és 3 faj kivételével fogható, 23 halfaj pedig idegenhonos, közülük 7 faj inváziós, 6 pedig spontán jövevényfaj.   

A fokozottan védett halak természetvédelmi értéke 100.000 Ft/egyed (6 faj: dunai galóca, felpillantó küllő, homoki küllő, magyar bucó, német bucó és Petényi-márna), vagy 250.000 Ft/egyed (1 faj: lápi póc).

A védett halak természetvédelmi értéke 5.000 Ft/egyed (6 faj, például cifra kölönte, pénzes pér stb.), 10.000 Ft/egyed (12 faj, például fenékjáró küllő, réti csík, vaskos csabak stb.), vagy 50.000 Ft/egyed (6 faj, például botos kölönte, színtok, víza stb.).

Idegenhonos inváziós halfaj az amúrgéb, a busa, az ezüstkárász, a naphal, a razbóra, a törpeharcsa és a fekete törpeharcsa. Spontán jövevényfaj a folyami géb, a csupasztorkú géb, a feketeszájú géb, a kaukázusi törpegéb, a Kessler-géb és a tarkagéb. További idegenhonos fajok például az amúr, a lénai tok, a szivárványos pisztráng stb.

A halgazdálkodásra és a halak védelmére vonatkozó miniszteri rendelet [133/2013. (XII. 29.) VM rendelet] 19 kistermetű és 8 nagyobb termetű őshonos halfajt különböztet meg. Az őshonos fogható halfajok fajlagos tilalmi idejét, kifogható mérettartományát, valamint a horgászatra és rekreációs célú halászatra vonatkozó napi és éves kifogható darabszámát a rendelet 9. melléklete tartalmazza. 

A horgászat sport is, nem csak élelemszerzés. A MOHOSZ tájékoztatása szerint 2020 júliusában több mint 654.000 regisztrált horgász volt országunkban. A hivatásos halőrök száma meghaladja a 700 főt. A halgazdálkodási vízterületek országos száma ~ 2.250, a halastavak összes területe 35.200 ha.

A Magyarországon őshonos halfajokat a fogási tilalmi időkkel lásd:

Halak fogása.pdf

HORGÁSZAT, REKREÁCIÓS HALÁSZAT

Ponty - természetesvízi horgászattal legnagyobb mennyiségben fogott őshonos halfajunk. Fajlagos fogási tilalmi ideje május hó. A pontyalakúak rendjébe és a pontyfélék családjába tartozó névadó faj több alfajjal, változattal és a nemes ponty fajtával. Pontytúrásnak nevezzük a jelenlétét eláruló vízfelszíni buboréksort a fenékiszap álcakutató feltúrása nyomán. A jelenlétéről árulkodó másik, látható és hallható jel a pontyugrás. Legnépszerűbb halunk. (fotó: Pixabay)

A vadgazdálkodás és a haltermelési célú halgazdálkodás tervek alapján folyik. A vadgazdálkodás alapja a 20 évre szóló tájegységi vadgazdálkodási terv, amelynek kereteiben a vadászatra jogosult ugyancsak 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemtervet és éves vadgazdálkodási tervet készít a vadászterületére. A halgazdálkodás tervezési alapja a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási vízterületre készített 5 évre szóló halgazdálkodási terv.

MINISZTERI REDELETEK ÉS MÁS FORRÁSOK

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

Az állami természetvédelem honlapja, Védett természeti értékek menüpont, védett fajok keresője

Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA)

Országos Halgazdálkodási Adattár (OHA)

2020. december © Dr. Temesi Géza